A görög szigeteken lévő kórházakban nincsenek állandó
háziorvosok, a szárazföldről érkező, külön fizetett orvosokra támaszkodnak. A
mentőszolgálatok pedig még rosszabb állapotban vannak. A Kikládok és a Dodekaniszosz
számos szigetén egyetlen mentőautó áll rendelkezésre a nap 24 órájában.
Ez a probléma nem csak a szigetekre jellemző, Athénban a szükséges 85-90 helyett körülbelül 50 mentőautó
üzemel.
A nulláról újra kell terveznünk a mentőszolgálatot, mivel országszerte óriási hiányosságok vannak
– mondta Giorgos Mathiopoulos, a görög
sürgősségi mentőszolgálat (EKAV) elnöke a Politiconak.
A kis égei-tengeri szigeteken található egészségügyi
központok túlnyomó többsége nehezen boldogul nap ügyeletekkel, mivel a
személyzet nem hajlandó a szigetekre költözni, ahol a megélhetési költségek elviselhetetlenül magasak lettek a turizmus növekedése miatt.
Júniusban egy 63 éves nő Kos szigetén meghalt egy kisteherautó hátuljában, amikor összeesett és a helyi kórházba szállították, mert a sziget egyetlen mentőautója egy másik vészhelyzetben volt elfoglalva.
Kos, ahol 40 ezer állandó lakos él és több mint 1 millió
turistát fogad a nyár folyamán, három új mentőautóval rendelkezik, de csak egyet tud üzemeltetni, mivel mindössze 10 mentősük van, közülük is kettő jövőre nyugdíjba
vonul. Néhány nappal az eset után egy 19 éves, nyolc hónapos terhes
nő meghalt egy athéni külvárosban, amikor több mint öt órát várt a mentőkre, és
mintegy 20 alkalommal hívta őket. A születendő gyermeke is életét vesztette.
Azóta még legalább hat olyan esetet tártak fel, amiben meghaltak orvosi szállítás hiányában.
Leszbosz szigetén egy 78 éves nő úszás közben vesztette eszméletét. A mentősök két órával később érkeztek a helyszínre, és már csak azt tudták megállapítani, hogy leállt a szíve.
A valószínűleg megelőzhető halálesetek után erős kritika
érte a kormányt, amely tűzoltókat, katonai személyzetet és helyi hatóságok sofőrjeit
vonultatott fel, hogy segítsenek a létszámhiány miatt. Az EKAV és az orvosok
tiltakoznak a döntés ellen, és „tudománytalan, gyors megoldásnak" nevezték
azt.
Azzal érvelnek, hogy a képzetlen személyzet sürgősségi
helyzetekben történő bevetése veszélyes lehet egy helyszínén ellátásra szoruló
betegek számára.
A görög parlament július 27-én fogadta el a tűzoltók és katonák sürgősségi bevetésére vonatkozó módosítást, miközben a tűzoltók Görögország–szerte égő súlyos erdőtüzekkel küzdöttek.
A kormány szerint a lépés
célja nem a létszámhiány problémájának hosszú távú megoldása, hanem életek
megmentése a forgalmas turisztikai szezonban. Az ellenzéki pártok erősen kritizálják a kormányt amiatt, hogy az állami kórházakat rosszabb helyzetben hagyta, mint a járvány előtt, szerintük az a fő cél, hogy privatizálják az egészségügyi szolgáltatásokat.
Kyriakos Mitsotakis konzervatív miniszterelnököt június
25-én választották újra, aki megígérte a nemzeti egészségügyi rendszer
reformját. Mintegy 10 000 egészségügyi dolgozót ígért a rendszerbe, köztük 800
mentősofőrt és 250 motoros mentőst. A Közkórházak Alkalmazottak Szövetsége (POEDYN) azonban azt
állítja, hogy ez a felvétel csak a közelmúltban nyugdíjba vonulókat
helyettesíti, és nem elegendő az ellátás minőségének javításához. A POEDYN
szerint az elmúlt két és fél évben mintegy 10 000 egészségügyi dolgozó hagyta
el a közszférát, és további 5 000 ember távozása várható 2023-ban.
Június végén a Koson lévő kórház egyetlen kardiológusa tiltakozott
Az intézmény udvarán egy transzparenssel a kezében hívta fel a figyelmet arra,
hogy elérte a határait, segítségre van szüksége. A férfi 28 napig folyamatosan
dolgozott, és május óta a sziget kardiológiai klinikájának egyetlen orvosa
volt. A Kórházi Orvosok Szövetsége (OENGE) szerint
sokan kiégnek, hogy ez pedig a régió számos kórházának, valamint a nagyobb
városok kórházi osztályainak összeomlásához vezet.
Ezek nem történhetnek meg egy civilizált világban, egy európai országban, egy turisztikai célpontban
– mondta Theodosis Nikitaras Kos polgármestere. Hozzátette,
állandó toborzásra és állandó megoldásokra van szükség.
