BUX 136451.21 0,38 %
OTP 43350 1,83 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ragadós a magyar példa: jöhet a banki különadó Olaszországban is, igaz egy óriási különbséggel

A banki különadó bevezetésével Orbán Viktor és kormánya olyan precedenst teremtett, amelyet azután más országok kormányai is előszeretettel átvesznek. Most éppen az olaszok, ám velünk ellentétben ők egyszeri, 40 százalékos különadót emlegetnek, melyet a jelzáloghitelesek támogatására fordítanak. A bejelentésre a legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo SpA részvénye nyolc százalékkal csökkent.

2023. augusztus 8. kedd, 14:35

Olaszország egyszeri különadót vet ki a bankok megemelt kamatlábakból származó nyereségére és az így befolyt összeget a jelzáloghitelesek támogatására kívánja fordítani.

40 százalékos elvonás

Az adó alapja a hitelkamatlábak és a betéti kamatlábak közötti különbözetből, a kamatmarzsból származó nyereség, mértéke 40 százalék lesz. A különadót csak a 2023-as eredményre vetik majd ki – adott hírt róla az MTI a Reuters alapján.

A Bank of America elemzőinek számítása szerint a különadó a bankok kamatjövedelmének 2-9 százalékát viheti el és 2-3 milliárd eurós bevételt hozhat az olasz költségvetésnek.

Az olasz kormány már több alkalommal bírálta a bankokat, amiért az utóbbi időkben megemelkedett kamatszintet csak a hitelezésnél alkalmazzák, a betéti oldalon viszont nem. Lépésre azonban csak a bankok rekordnyereséget mutató legfrissebb eredménybeszámolóit követően szánta rá magát a kabinet.

Elég csak megnézni a bankok első fél évi nyereségét, (...) hogy lássuk, hogy nem néhány millióról, hanem (...) milliárdokról van szó

– mondta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes hétfőn késő este egy római sajtótájékoztatón.

Az Intesa Sanpaolo bevételét például a múlt hónap végén közzétett jelentése szerint a megnövekedett kamatkülönbözet 13,5 milliárd euróval emelte meg. Minden olasz bank nagyobb nyereségről adott jelentést és megemelte éves profitcélját is.

A bankszektor árfolyamindexe a milánói tőzsdén a bejelentésre több mint hét százalékkal esett kedden délelőtt. A legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo SpA részvénye nyolc százalékkal is csökkent.

Magyarország és Spanyolország is hasonló különadót alkalmaz, igaz az olaszok most egyszeri alkalomról beszélnek.

2024-ben is velünk lesznek

A Magyar Közlönyben 2023 május 31-én éjszaka jelent meg a kormány 206/2023. (V. 31.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról címmel egy jogszabály, amely szerint a különadók 2024-ben is velünk lesznek, mert a jogszabály 2025 január elsejéig hatályos. Változást jelent, hogy a bankok állampapír vásárlással akár meg is felezhetik a különadójukat.

2024-ben a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadó alapja a 2022-es adózás előtti eredmény marad. Az adóalapot

  •  csökkenti a 2022-ben osztalékbevételként kimutatott összeg,
  • csökkenti a 2022-ben nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség,
  • növeli a 2022. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó.

Erre reagált a Bankszövetség is anno, és kérte a különadó mihamarabbi kivezetését, hiszen a bankszektor tőkearányos nyereségessége messze elmarad az inflációtól.

A nyereségadó természetes alapja a nyereség. A bankszektor tőkearányos nyereségessége messze elmarad az inflációtól, így szektor szinten extra profitról nem lehet beszélni. Az adórendszernek átláthatónak, egyszerűnek és versenysemlegesnek, a különadóknak pedig ideigleneseknek kell lenniük. A szabályrendszer folyamatos változtatása, az átmeneti intézkedések hosszú távú fenntartása csökkenti a befektetői bizalmat és hazánk versenyképességét

– fogalmazták meg.>

Megszorítás és különadók: igazán nagy csomagot rakott össze az Orbán-kormány
Igazán nagy fába vágja a fejszéjét a magyar kormány: két év alatt a GDP több mint 7 százalékát elérő beavatkozásra vállalkozik az adóbevételek erőteljes növelésével és az állami kiadások határozott megvágásával. Kérdés azonban, hogy a híres-hírhedt Bokros-csomaggal felérő beavatkozás elég lesz-e a két kitűzött cél eléréséhez, azaz a rezsicsökkentés megvédésére és a haderő gyorsabb fejlesztésére. Bővebben --->
Economx
Economx

Ez is érdekelhet