Az észak-macedón kormány kedden döntött arról, hogy
megváltoztatja az ország alkotmányát, mégpedig úgy, hogy az alaptörvény szövegébe az eddig is belefoglalt nemzetiségek – a macedón, az albán, a török,
a vlah, a szerb, a roma és a bosnyák – mellé bekerül a bolgár, a horvát, a
montenegrói, a szlovén, a zsidó és az egyiptomi is. A kormány indoklása szerint
az országot alkotó népcsoportok sorának bővítésével erősödik az ország
többnemzetiségű jellege.
Országunk jó példája a működőképes, többnemzetiségű demokráciának a térségben és Európában, valamint jó példája az állampolgári és emberi jogok tiszteletének, ezért az országot joggal tekintik Európa kicsinyített másának
– olvasható a kormány közleményében, amely úgy folytatódik,
hogy Észak-Macedónia az európai értékek mentén jár el, ezért megérdemli, hogy a
NATO után az Európai Uniónak is teljes jogú tagja legyen.
A kormány várakozásai szerint az alkotmánymódosítást
követően az első uniós csatlakozási fejezeteket már folyó év decemberében
megnyithatják.
Az alkotmánymódosításra azért van szükség, mert az EU-tag
Bulgária mindeddig akadályozta Észak-Macedónia felvételét az unióba, főként a bolgár kisebbséget és a közös történelmet érintő kérdések miatt. A csatlakozási
tárgyalások megkezdésének feltételeként Szófia végül a bolgár kisebbség
alkotmányos elismerését követelte.
Kétharmad kell
Egyelőre nem lehet tudni, hogy sikerül-e a kormánynak
megváltoztatnia az ország alaptörvényét, az alkotmány módosításához ugyanis
kétharmados támogatásra van szükség, amelyet az ellenzéki képviselők szavazatai
nélkül nem tudnak elérni, a jobboldali ellenzék pedig bejelentette, hogy nem
támogatja a módosítást.
Észak-Macedónia az európai uniós tagság érdekében – egy
Görögországgal folyó több évtizedes vita lezárásaként – 2019-ben Macedóniáról
Észak-Macedóniára változtatta a nevét.
