Oroszország minden dimenzióban sokkal gyengébb, mint a
Szovjetunió volt, gazdaságilag, demográfiailag tovább gyengült, és az Ukrajna elleni háború után darabokra hullhat – jelentette ki a professzor, akit az Index idéz.
Emlékeztetett, a hidegháborút követően számos változás
történt a geopolitikai térképen. A Szovjetunió összeomlása nyomán új
nemzetállamok jöttek létre, közülük néhányan demokráciaként, de mások nem. Jó
példa erre Közép-Európa és Délkelet-Európa az első világháború után, illetve a
Brit Birodalom a dekolonizációt követően – tette hozzá.
Gerard Roland professzor a hanyatló birodalmakról elmondta,
azok nem rögtön dőlnek össze, sőt az utolsó leheletükig agresszívak lehetnek. Rámutatott, hogy például a Szovjetunió a második világháborút követően megszállta Közép-Európát, Kína pedig megszállta Tibetet annak ellenére, hogy akkoriban meglehetősen gyenge volt.
Oroszország folyamatos agressziója azt mutatja, hogy
a birodalmi hatalmak továbbra is képesek és hajlandóak terjeszkedni - fogalmazott. A sztárközgazdász szerint a modern világban a birodalmak
halálra vannak ítélve – legalábbis abban a formában, ahogyan korábban ismertük
őket.
A mai világban valóban kevésbé valószínű, hogy új birodalmak alakulnak ki, mint például az ISIS kalifátus
— tette hozzá.
A leendő birodalmakat nagy valószínűséggel kialakulásukat
megelőzően szétzúznák, mivel a modern világban a nemzetközi közösség többnyire
ellenzi az agresszív terjeszkedést és a hatalmi ambíciókat. A történelemben
visszatérő elem, hogy a birodalmi rivalizálás gyakran a hanyatlás és újjáéledés
fázisaihoz vezetett – figyelmeztetett.
A birodalmi terjeszkedés korábbi fő jutalmai, mint a föld, a
természeti erőforrások és a rabszolgák, ma már sokkal kevésbé fontosak. A
modern világban az emberi tőke a növekedés fő hajtóereje, és nem lehet könnyen
rákényszeríteni, hogy termelékeny legyen — fogalmazott a közgazdász. Hozzátette, hogy a nacionalizmus,
amely a 19. századtól fejlődött ki, hozzájárult a nemzetállamok létrehozásának
követeléséhez, különösen a birodalmak uralma alatt álló területeken.
A nacionalizmus éppen a nemzeti identitásra, a közös kulturális hagyományokra, nyelvre, vallásra és történelemre alapozott összetartozás érzését erősítette, ami gyakran ellenálláshoz vezetett a külső hatalmak uralma ellen és a nemzeti önrendelkezés igényéhez vezetett.
Részletesen beszélt azokról a nemzetállamokról, amelyek a
nacionalizmus ideológiájával jöttek létre és gyakran törekedtek az etnikai
homogenitásra a nemzet határain belül.
Szerinte a nemzetállamok, különösen a nem demokratikus
formájukban, inkább befelé forduló és a külvilágtól elzárkózó államok.
Elutasítják a bevándorlást, többnyire ellenségesek a külföldi tőke gazdasági
térhódításával szemben, korlátozott lehetőségeket látnak a nemzetközi
együttműködésben, és általában véve a nemzetközi kapcsolatok realista
szemléletét vallják — sorolta a közgazdász.
A nemzetállamokban valóban nagyobb eséllyel tapasztalhatók
súrlódások, melyek a nemzeti és etnikai határok tökéletlen átfedéséből adódnak
– vélte a professzor, ki úgy látja hajlamosak elnyomóak lenni a bennük élő
kisebbségekkel szemben, agresszívak a szomszédos országokkal szemben, amelyek
etnikai társnemzetiségeket fogadnak be.
Számomra az Orbán Viktor alatti Magyarország nagyon jó példája annak, hogyan legyen egy nemzetállam illiberális belül és védelmezője a szlovákiai és romániai magyaroknak
– fogalmazott Gerard Roland.
A közgazdász szerint inkább az lesz a járható út jövőben,
hogy kis demokráciák nagy, nemzeteket felölelő szervezeteket hoznak létre,
amelynek a szabályait saját magukra nézve is elfogadják. Ezzel sikeresen
felvehetik a harcot a születőben lévő birodalmakkal, főleg ha olyan védelmi szervezeteket működtetnek, mint a NATO – zárta előadását a professzor a Kornai János 95 emlékkonferencián, amelyen előadásának központi témája a nemzetközi
kapcsolatok és a geopolitikai viselkedés volt, melyet különböző politikai
rendszerek szemszögéből vizsgált.
