Az utazási irodák, utazásszervezők szerződéskötés előtti
tájékoztatási kötelezettségeit kormányrendelet sorolja fel, meglehetősen
hosszasan – mondta el a Napi.hu - nak Szabó Gergely a Kocsis és Szabó
Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.
Tájékoztatás szerződéskötés előtt
A teljesség igénye nélkül, a katalógusoknak, a
prospektusoknak az utazás lényeges elemei közül ki kell térniük az
útvonal és a tartózkodás időtartamára, időpontokkal megjelölve, valamint, ha a szállás is az utazási csomag részét képezi, a csomagba tartozó éjszakák
számának meg kell jelölni.
Kötelező tájékoztatni a szállítóeszköz jellemzőiről és
kategóriájáról, az indulás és az érkezés helyéről, napjáról és idejéről, a
közlekedési csatlakozásokról, illetve ha a pontos időpont nem ismert, az
indulás és a visszaérkezés megközelítő időpontjáról.
Ebbe a körbe tartozik a szállás helye, főbb jellemzőinek
megjelölése és lehetőség szerint a célország szabályai szerinti turisztikai
osztályba sorolása, az étkezésekre vonatkozó tájékoztatás, a látogatások,
kirándulások vagy egyéb, az utazási csomag teljes díjában foglalt
szolgáltatások.
Ezek tehát a kötelező tájékoztatási elemek, ám akadnak olyan
esetek, amelyek nem egyértelműek, és adott esetben talán még eltérő bírói
ítéletek születhetnek.
És akkor mi a helyzet Rio de Janeiro panorámájával?
A Napi.hu kérdése a következő volt egy megtörtént eset
kapcsán. Köteles-e tájékoztatni az utazási iroda arról, hogy Rio de Janeiro
világhírű panorámája csak az év kisebb részében élvezhető? Ennek roppant
egyszerű oka van, azon a környéken ugyanis többnyire alacsonyan szállnak a
felhők.
Tehát az év nagy részében hiába jut fel a turista a 700
méter magas Corcovado-hegyen álló Megváltó Krisztus szobrához, magát a
világhírű szobrot is alig, Rio de Janeiro panorámáját viszont végképp nem
látja. Az utazási irodák pedig ezt pontosan tudják.
Szabó Gergely szerint, ha az úti célok közül valamelyik
nagyon fontos számunkra, érdemes jelezni szerződéskötés előtt, hogy létezik egy
különleges igény. Jelzés híján az utazási irodát semmi sem köti ebben a
tekintetben, viszont érdekesen alakulhat a helyzet, ha konkrétan rákérdeztek,
hogy biztosan látható a kérdéses panoráma? Az iroda nem adhat megtévesztő
választ, hogy „egész bizonyosan.”
Akkor is különböző lehet a megítélés, ha csupán egy kép
látható a prospektusban, vagy az egész utat kifejezetten ezzel hirdetik.
Megeshet, még bíróságok is egymástól eltérő döntéseket hoznának hasonló jellegű
ügyekben.
A szerződéskötés kötelező elemei
Szintén kormányrendelet határozza meg, melyek azok a
minimális feltételek, amelyeknek szerepelniük kell a szerződésben.
Ilyen feltételek többek között: az utas által megrendelt szolgáltatás megjelölése és igénybevételének ideje és helye, a szolgáltatást
nyújtó megjelölése, a szolgáltatás díja forintban meghatározva.
Továbbá: a szolgáltatás díjában benne nem foglalt külön
felszámítandó terhek (például adók, illetékek, üdülőhelyi díj) forintban
meghatározott összege, a fizetendő teljes díj összege forintban, valamint a
megfizetés rendje és módja.
A hibás teljesítés
Amennyiben a szolgáltatás nem megfelelő színvonalú, vagy
egyszerűen elmaradt, a legfontosabb tanács, hogy a lehető legrövidebb időn
belül jelezni kell az utaskísérőnek vagy annak hiányában a helyi szolgáltatónak
– hangsúlyozta Szabó Gergely. Teljesen más a megítélése ugyanis annak, ha
valaki azonnal reklamál, vagy ha csak egy hét elteltével.
A jelzés az utasnak nem csupán joga, hanem kötelezettsége
is, hiszen meglehet, a szolgáltató hajlandó orvosolni a problémát, így az
egyhetes késésnél végeredményképpen az utas akadályozta a kijavítást.
Ha a helyi szolgáltató a kifogást nem orvosolta, akkor az
utas az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles tájékoztatni,
akinél az utazást vásárolta.
Ha nem készséges a szolgáltató, az utas bizonyíthat fotóval, videóval, de akár utastársai tanúvallomásával is. Minden probléma felmerülése
esetén jegyzőkönyvet kell felvetetni.
Elállás az utazástól
Még egy esetet kell megvizsgálni. Előfordul, hogy az utas a
legkülönbözőbb okokból nem tud a befizetett útra elutazni. Ezért az utazástól
annak megkezdése előtt az utas bármikor elállhat azáltal, hogy az utazási
szerződést felmondja. Elállás esetére a szerződésben bánatpénz köthető ki
(gyakran lemondási díjnak nevezik), amelyet az utazási iroda részére kell
megfizetni. A bánatpénz mértéke a részvételi
díj összegét nem haladhatja meg.
Az utasok ilyen esetekre köthetnek útlemondási biztosítást,
amelynek alapján a lemondott úttal kapcsolatos károkat, költségeket (például a
bánatpénzt) a biztosító megtérítheti. Viszont az utazási szerződés megkötését
nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az utas rendelkezzen útlemondási
biztosítással.
