Bár az orosz-ukrán háború világrendkonfliktus, de nem világháború, és ténylegesen nem is fenyeget ennek veszélyével. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy a modern háborúról alkotott orosz elképzelések, és az ilyen jellegű háborúk megvívásának képessége között jelentős szakadék tátong. Ez egy időben elhúzódó háborút valószínűsít – olvasható Az orosz–ukrán háború első évének tanulságai című tanulmányban.
A háború elhúzódásánál jóval veszélyesebb forgatókönyv lehet a háború befejezése a putyini vezetés számára, a háború elfogadható eredmény nélküli lezárása ugyanis felszínre juttat hatja a társadalmi elégedetlenséget, valamint az elitek pozícióharcát is. A háború szűken vett kontextusában értelmezve az ukrán stratégiai cél a Nyugat mind nagyobb mértékű bevonása a konfliktusba, illetve elkötelezettségének tartós biztosítása mind a háború alatt, mind pedig az azt követő helyreállításban és újjáépítésben.
Az Egyesült Államok demonstrálni kívánja a nemzetközi szabályrendszer megváltoztatási kísérletének kudarcát, a revíziós törekvés meg büntetését, az üzenet pedig perspektivikusan a Kínai Népköztársaságnak szól a Dél-kínai-tenger és Tajvan kapcsán. Kínának egyszere érdeke a baráti orosz kormány fennmaradása, és a konfliktustól való távolmaradás.
Az Európai Unió meglepően egységesen lépett fel, pedig az „európai egység” mögött jelentős megosztottság húzódik meg. A megosztottság azonban korántsem zárja ki a kompromisszumokon alapuló egységes fellépést.
A szankciók egy év távlatából érdemben nem értelmezhetők
Az orosz-ukrán háborúnak sem a szankciós, sem az energiapolitikai következményei nem értelmezhetőek teljeskörűen egy éves távlatból. Az intézet munkatársai a 2022. február 24- e óta eltelt egy év alatt több mint négyszáz alkalommal elemezték, értelmezték és magyarázták a háború eseményeit, folyamatait és összefüggéseit a magyar tömegtájékoztatásban.
A jelen elemzés a háború értelmezési kereteit, a háború főbb szakaszait és jellegzetességeit, a szereplők stratégiai érdekeit, illetve háborúhoz való viszonyát, Ukrajna katonai eszközökkel és fegyverekkel történő támogatásának trendjeit, jellegzeteségeit és problémáit, illetve a háború szankciós és energetikai következményeit tekinti át.
Háborús veszteségek, nyolcmillió menekült
Mivel az orosz-ukrán háború 2022-es újabb eszkalációs szakasza Európa legvéresebb fegyveres konfliktusává vált a második világháború óta. Bár a veszteségek konkrét megismerhetőségének és az adatok hitelességének számos korlátja van, a rendelkezésre álló források alapján egyes kérdésekben mérleget lehet vonni. Ebben is elsődleges a humán oldal, azaz a civil és katonai személyi veszteségek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai alapján 2023. február 21-ig több mint 8 millió menekült hagyta el Ukrajnát Európa más országaiba (ebből 2,87 millió Oroszországba és Beloruszba), a menekültellátást kérők száma ezen belül 4,86 millió volt. Emellett 6 millióra teszik az Ukrajnát el nem hagyó belső menekültek számát, akiknek a harcok és rakétatámadások vagy tüzérségi tűz elől menekülve kellett elhagyni otthonukat.
Az UNHCR legfrissebb adatai szerint a háború első évében több mint 21 000 civil áldozatot – 8006 halottat és 13287 sebesültet – regisztráltak. A dokumentált civil veszteségek 90 százalékát nagy hatósugarú pusztítást okozó robbanóeszközök – tüzérségi lövedékek, cirkáló és ballisztikus rakéták, légicsapások bombái vagy rakétái – okozták.
1 year of war in Ukraine. 1 year of loss, destruction, displacement and suffering. We have witnessed millions of people make heartbreaking choices as they left everything behind. We must stand with them, ensure their safety and respond to their needs until they can return home. pic.twitter.com/HoP5GbXAiC — Dominique Isabelle Hyde (@DominiqueHyde) February 24, 2023
