Vitarendezésre van még szükség, mielőtt az Országgyűlés elfogadná a svéd és finn NATO-csatlakozást – mondta Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető Balatonfüreden, ahol a kormánypártok tartottak kihelyezett frakcióülést.
A NATO-bővítés megszavazását Magyarország hónapok óta ígérgeti, ám Törökország mellett mindeddig még nem szavazta meg.
Kocsis Máté megerősítette, ami Orbán Viktor miniszterelnöki évértékelőjében is elhangzott: Magyarország az Európai Unió és a NATO elkötelezett tagja, egyúttal mindent kész megtenni a béke előmozdításáért.
A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanakkor házon belül is komoly vita volt a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, mivel ezeknek az országoknak a politikusai, ahogy a fideszes politikus fogalmazott:
durván, alaptalanul közönségesen sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek.
Orbán Viktor korábban ugyan arra kérte a két frakciót, hogy támogassák a ratifikációt, a javaslatnak – mint kiderült – viszont vannak ellenzői.
Ennek fényében arra kérik az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön egy delegációt a két országba, hogy a vitákat sikerüljön rendezni. Kocsis Máté egyébként kicsi esélyét látja annak, hogy végül ne támogatnák a két ország csatlakozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem sokkal előtte a Reutersnek azt mondta, hogy előrelépést tapasztal Törökország esetében a Svédország csatlakozási kérelméről folytatott, de elakadt tárgyalások során, a cél ugyanis nem más, mint hogy Svédország és Finnország együtt csatlakozzon a szövetséghez a júliusi csúcstalálkozóig.
Stoltenberg arról is beszélt, hogy Erdogan török elnökkel megállapodtak abban, hogy Törökország, Finnország és Svédország március közepén találkoznak a NATO-központjában, hogy megbirkózzunk a kihívásokkal, amelyekkel a svéd csatlakozási jegyzőkönyv török ratifikációja kapcsán szembesülünk.
Látom a fejlődést
– mondta egy másik interjúban.
Svédország és Finnország tavaly kezdeményezte csatlakozását a transzatlanti szövetséghez, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, azonban Svédország váratlan kifogásokkal szembesült Törökország részéről.
Finnország, Svédország és Törökország között azután akadtak el a tárgyalások, hogy Rasmus Paludan, a Hard Line dán szélsőjobboldali politikai párt vezetője a stockholmi török nagykövetség előtt elégette a Korán egy példányát.
A provokáció egyébként egyáltalán nem idegen a dán-svéd kettős állampolgárságú politikustól, és egyértelműen a svéd csatlakozás megakadályozása volt a mostani akció célja.
Stoltenberg ugyanakkor elmondta, hogy a nehézségek ellenére mindkét északi állam nagyobb biztonságban van, mint a NATO-jelentkezés előtt voltak.
„A csatlakozási folyamat részeként több NATO-szövetséges, köztük az Egyesült Államok is kétoldalú biztonsági garanciákat adott ki" – mondta. „Így elképzelhetetlen, hogy Finnország vagy Svédország bármilyen katonai fenyegetéssel nézzen szembe Oroszország részéről anélkül, hogy a NATO reagálna" – tette hozzá a szervezet főtitkára.
Joe Biden amerikai elnök szerdai varsói útja során megígérte, hogy „a NATO minden porcikáját megvédi", ugyanakkor nagy hibának minősítette, hogy Oroszország felfüggesztette a mérföldkőnek számító nukleáris fegyverzet-ellenőrzési szerződést.
Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig a múlt héten felszólította Törökországot és Magyarországot , hogy tegyék lehetővé Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, és követelte, hogy minden NATO-tag további késedelem nélkül ratifikálja a védelmi szövetséghez való csatlakozási kérelmét.
A magyar parlament az eredeti tervek szerint jövő szerdán kezdi meg a vitát Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról – legalábbis ez derült ki a parlament jövő heti ülésének napirendjéből.
