A World Energy Outlook 2022 jelentés szerint a követlező évek a szélről és a napelemes rendszerekről fognak szólni az energetikában, e két termelőerő válik legfontosabb kibocsátáscsökkentő megoldásnak is az ágaztban. Az IEA tanulmánya végeredményben arra jutott, hogy e két megújuló energiaforrásnak a részesedése a 2021-ben mért, alig 10 százalékról az évtized végére 40- , 2050-re pedig 70 százalékra nő majd a villamosenergia-termelésben.
Ebből a néhány adatból is látszik, hogy a magyar napelemes rendszerstop a lehető legrosszabbkor történik meg Magyarországon. Ha ugyanis - ahogyan azt legutóbb Steiner Attila, ezügyben illetékes államtitkár közölte: - 2026-ig nálunk hálózatot kell fejleszteni ahhoz, hogy napelemes rendszereket (kicsiket és nagyokat) a hálózatra lehessen kapcsolni, akkor nálunk éppen a legfontosabb “gyorsítási évek” nullázódnak majd le. Ebből pedig már ma is nehezen elképzelhető, hogy a 2026 utáni időszakban majd helyből megugorható a jelenlegi növekedési szint többszöröse.
Az IEA jelentéséból az következik. hogy az előttünk álló években az eddigi telepítésintenzitások megsokszorozódnak - a világban. A növekedési görbe meredekségét jelzi, hogy miközben 2021-ben az éves kapacitásnövekedés rekordot ért el 150 GW bővítéssel, ezt a World Energy Outlook 2022 2030-ra már 650 GW-ra prognosztizálja. Az Energiaügynökség szerint az, hogy a napelemek ára az elúlt évtizedben mintegy 80 százalékkal csökkent, miközben az igény irántuk állandóan nőtt, ez folyamatosan fenntartotta az innovációs érdeklődést, ami viszont többek között folyamatosan javuló terméket is ad-adott a piacra. (A tavaly először mért áremelkedés az IEA szerint időleges és nem tartós folyamat, és az anyag és technológia fejlesztése, illetve az energiahatékonyság növelése 2023 után már újra költségcsökkentést hozhat.)
A több mint 500 oldalas jelentésből a PV Magazine azt emelte ki, hogy az évtized végére az Amerikai Egyesült Államokban két és félszeresére nő majd a nap és szélerőművek száma - indításként, de csak részben az inflációcsökkentési törvénynek (IRA) köszönhetően. De Kína sem jár be más utat, ahol ösztönzik a tiszta energia tömeges felhalmozódását, melynek hatására az IEA szerint az ország szén- és olajfogyasztása már az évtized vége előtt tetőzik.
Ami az EU-t illeti: a World Energy Outlook 2022 azt írja, hogy a megújuló energiaforrások gyorsított terjedését az oroszok ukrajnai háborújából közvetetten jelentkező energetikai hatékonyságjavulás is segíti, és így az Európai Unió olaj és gázigénye ötödével csökken majd, a szénfogyasztása pedig a felére esik.
Fatih Birol, az IEA főigazgatója szerint:
„Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csak átmenetileg, hanem az elkövetkező évtizedekben alapvetően megváltoztatta az energiapiacokat és az energiapolitikát (…) és a kormányok erre adott válaszai szerte a világon azt ígérik, hogy ez történelmi és végleges fordulópont lesz egy tisztább, megfizethetőbb és biztonságosabb energiarendszer felé.”
A Nemzetközi Energiaügynökség friss előrejelzése szerint 2030-ra a jelenlegihez képest a dupláját, évente több mint kétbillió dollárt fektet majd be a civilizált világ a klímasemleges technológiákba. Ez se tűnik azonban elégségesnek, mivel a Párizsi kílmacsúcson célul kitűzött másfél fokhoz ehhez legalább négybillió dolláros beruházási szintet kellene elérni.
