Még 2019. január 1-jén Ausztria olyan mechanizmust vezetett be azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Ezen adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz „plusz”, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény. A kiigazítás felfelé vagy lefelé történhet az érintett tagállam általános árszintjétől függően - olvasható az Európai Unió Bíróságának közleményében.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy e kiigazítási mechanizmus és az ebből következő, főként a bevándorló munkavállalóknak a belföldi állampolgárokhoz viszonyított eltérő bánásmódja ellentétes az uniós joggal, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Ausztriával szemben az Európai Bíráságon.
Így a rendelet szigorú egyenértékűséget követel meg azon családi ellátások összegei között, amelyeket valamely tagállam azon munkavállalóknak nyújt, akiknek a családtagjai e tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, illetve azon munkavállalóknak nyújt, akiknek a családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel - írta az Európai Bíróság.
A bíróság szerin a bevándorló munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a szóban forgó családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások meghatározásában és finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, mégpedig anélkül, hogy figyelembe vennék e tekintetben a gyermekeik lakóhelyét.
