A Politico helyszíni tudósítása szerint a megkérdezettek 48 százaléka volt azon a véleményen, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt fel kell hagyni a hagyományos semlegességgel, és az országnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz. A válaszadók mindössze 39 százaléka volt ellenkező véleményen, ami rekordot jelent a kérdés megítélésében. A felmérést ismertető Sunday's Business Post című lap felhívta a figyelmet arra, hogy erősen megváltozott az elmúlt évtizedekben nem először vitatott hagyományos semlegességi politika megítélése.
Hasonló közvélemény-kutatást januárban végeztek, akkor mindössze 34 százalék volt azoknak az aránya, akik a NATO-csatlakozást részesítették előnyben - olvasható a portálon.
Az Ír Köztársaságnak a harmincas évekre visszatekintő semlegességi politikája azt is jelentette, hogy az ország kimaradt a második világháborúból. E kitartóan képviselt semlegesség számára azonban egyfajta tesztet jelentett, amikor Oroszország az év elején haditengerészeti gyakorlatot tartott Írország Atlanti-óceáni partjainál. Helyi katonai szakértők akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a rosszul felszerelt ír védelmi erők képtelenek voltak az orosz hadgyakorlat szoros nyomon követésére.
A többi között nem rendelkeztek a szükséges katonai radareszközökkel, sem a felderítésre alkalmas vadászgépekkel. Ehelyett egy két évtizedes múltra visszatekintő, Londonnal kötött titkos megállapodás rendelkezett mindössze arról, hogy a brit királyi légierő feltartóztathat minden fajta orosz katonai gépet az ír partoknál.
Az Ír Köztársaság éves katonai költségvetése 1,1 milliárd font, ami a legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Egy hivatalos bizottság februárban azt javasolta a kormánynak, hogy ezeket a kiadásokat legkevesebb 50 százalékkal növelje. Az említett felmérésből kitűnt az is, hogy az indítványt a megkérdezettek 59 százaléka támogatta, és mindössze 28 százalék foglalt ellene állást.
