Az Ukrajnában dúló háború kezdete óta több mint 10 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására az országon belül vagy kellett külföldre menekülnie. A szomszédos országok hatóságai, amelyekbe a legtöbb ember érkezett, a civil társadalom és az EU támogatására számítanak. Az ukrán menekültekért való felelősségről szóló tagállami viták közepette az Európai Bizottság szolidaritási platformot indít, és elutasítja a kötelező elosztást - írja jelentésében az ECRE.
Az Ukrajnában 6,5 millió belső menekülő és csaknem 3,7 millió ember lehet, aki már külföldre szökött a háború elől. Így több mint 10 millió embert kényszerítettek arra egy hónap alatt, miután február 24-én megindult az ország orosz megszállása, hogy elhagyják az otthonukat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arra figyelmeztet, hogy "nemzetközi szolidaritás nélkül az ukrajnai menekültválság katasztrófába fordulhat", és a továbbiakban megállapítja: "A számok mögött elképzelhetetlen szenvedés húzódik meg, amely a humanitárius szükségletek növekedésével csak fokozódik. Az intenzív harcok továbbra is nagyarányú kitelepítéseket váltanak ki, ugyanakkor súlyosbítják a belső menekültek vagy azok helyzetét, akik nem tudnak elmenekülni a legsúlyosabban érintett területekről".
Miközben a segélyszervezetek fokozzák a segélyezési és támogatási erőfeszítéseket a példátlanul súlyos menekültválságra válaszul, az Európa Tanács és az UNICEF figyelmeztet a nők és gyermekek emberkereskedelmének és kizsákmányolásának veszélyére. Olyan jelentések is napvilágot láttak, amelyek szerint Lengyelországban és Ukrajnában fogva tartják a háború elől menekülni próbáló harmadik országbeli állampolgárokat. A Global Detention Project arról számolt be, hogy az országban "3 működő, migrációval kapcsolatos fogva tartási központ van, amelyeket külföldiek és hontalanok ideiglenes befogadására használtak. Továbbá a hontalansággal foglalkozó európai hálózat (ENS) blogbejegyzést tett közzé az Ukrajnában élő állampolgárság nélküli vagy "meghatározatlan állampolgárságú" emberek szörnyű helyzetéről.
Az Ukrajnával szomszédos országokba nagyszámú menekülő érkezett, a legtöbbjüket Lengyelország fogadta be. A több mint 2 millió érkező számára a civilek is felajánlották az otthonukat, hogy befogadják az emberek
Az Amnesty International dicséri a civil társadalom szolidaritását, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságoknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük.
"A központi hatóságok felelősségvállalása és összehangolt fellépése nélkül a védelemre és segítségre szoruló emberek azt kockáztatják, hogy kiesnek a szociális rendszerből. Az Ukrajnából menekülő emberek nagyon szeretnének megbízható információkat kapni a menedékről, a szállításról és a jogi státuszukról, de koordináció nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az embereket megfosztják ezektől az alapvető dolgoktól, és bűnözők zaklatják, vagy zsákmányolják ki őket. A lengyel kormánynak most fel kell lépnie, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és megvédje az embereket" - jelentette ki a szervezet európai regionális igazgatója, Nils Muižnieks.
Az ECRE tag Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szintén a hatóságok további bevonását sürgeti, és a pszichológiai támogatás hiányára figyelmeztet. Eközben a menekültek civil támogatása a lengyel hatóságok által erőszakos visszaszorításokról elhíresült fehérorosz határon továbbra is bűncselekménynek minősül.
Magyarország, ahová több mint 300 ezer ukrán menekült érkezett, a közelmúltban szigorította a határellenőrzést, és március 23-án Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi közgyűlésén azt mondta, hogy amíg az ukránokat befogadják, addig a határai zárva maradnak az "illegális bevándorlók" előtt.
Az orosz-ukrán
háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen
a linken követheti.
