A spanyol belügyminisztérium adatai szerint több mint 1,14 millió büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020. március 15-e és június 21-e közötti időszakban, amelyek együttes értéke mintegy 115 millió euró (41,9 milliárd forint).
A bírságok visszafizetésére azért kerül sor, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.
Az érintett időszakban csak meghatározott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellátás, élelmiszervásárlás miatt lehetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékenységét nélkülözhetetlennek minősítették.
Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020 október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások.
Magyarországon viszont nem valószínű hasonló döntés: az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában egyhangúlag elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyek a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet alkotmányosságát támadták. Az érvelés arra jut, hogy az alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az alaptörvényben megállapított mértékben túl korlátozható. A nyilatkozat ugyan csak a védettségi igazolványok kötelezővé tételére vonatkozik, de a határozatot alátámasztó logika a kijárási korlátozásokra is vonatkoztatható lehet.
