Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai turbinagyártó az Osterild mellett működő teszttelepén felállít egy 150 méteres tornyot, és arra telepít egy elképesztő paraméterekkel rendelkező turbinát. Az SG 14-222 DD kódnevet viselő gépezet valójában tényleg egy komplett erőmű teljesítményét képes a szélből villamos energiává alakítani: az első 14 megawattos (MW) offshore (tengeren lévő) turbina annyi energiát termel majd, mint a magyarországi szélparkokban dolgozó, a legnagyobb teljesítményt leadni képes szélturbinákból hét.
Ehhez gigantikus méretek kellenek: az SG 14-222 DD lapátjai egyenként 108 méter hosszúságúak, a három lapáttal felszerelt rotor átmérője pedig 222 méter. A direkt hajtású rendszer, mely az elődjéhez képest a Siemens Gamesa szerint 25 százalékkal hatékonyabban dolgozik, és miközben minden szélviszonyt képes felhasználni a működéséhez, kapott egy új, az energiatermelés stabilizálását és a hálózati terhelést felülről korlátozni képes rendszert is.
A High Wind Ride Through (HWRT) áttörést jelent az energiatermelés stabilizálásában, mert míg eddig a 25 méter másodpercenkénti szélsebesség (90 km/h) felett a szélturbinák jellemzően leálltak az önvédelmi és a hálózatvédelmi protokolloknak megfelelően, addig a HWRT rendszerrel felszerelt egységek ilyen esetekben lecsökkentik a turbina kimeneti teljesítményét a még elfogadható szint alá. Ezzel lehetővé válik az egyenletesebb termelés extrább szélviszonyok között is.
A Siemens Gamesa szerint az elős tesztelések megkezdésére akár már ezévben sor kerülhet, év végéig ugyanis befejezik a szörnyezet telepítését. Ha bekapcsolják, átírja a rekordok könyvét is, melyben jeleneg a GE Haliande-X modellje a csúcstartó. A 13 MW teljesítményre képes turbinákból Hollandia parjaihoz is telepítettek már. A rekorddöntésre készülő német-spanyol-dán cég feltételes módban - vagyis: ha a tesztek sikeresk lesznek - mári kapott megrendeléseket az Egyesült Királyságból, Amerikából és Ázsia több csendes-óceáni térségében található országából.
A piacon tavaly májusban bemutatott SG 14-222 DD turbinák sorozatgyártása 2024-ben indulhat el.
Dehogynem fúj a szél!
A magyarországi szélenergia termelés története természetesen nem offshore - hanem onshore, azaz szárazföldi - platformokhoz kötődik.
Ugyanakkor a szárazföldi szélparkok históriája sem hosszú: az első engedélyek kiadásától az ezen engedélyek alapján megépített szélparkok megépítéséig, vagyis 2006-tól 2010-ig tart csupán. Több mint egy évtizede termelnek, emellett pedig csak annyira futja, hogy a kapacitásbővítések leállítása, majd tiltása nem kap szakmai magyarázatot. Bővítések híján marad az, hogy a működő, eddig már több mint 6 milliárd kWh villamos energiát megtemelő “magyar szélflotta” a környező országokban az utóbbi évtized során felépített méretéhez képest egyre inkább csak szimbolikusnak nevezhető.
A 329 MW névleges teljesítményű magyar szélerőművi potenciált jellemzően 1,5-2 MW teljesítményre képes egységek adják össze. Azt, hogy hol tart ma már az offshore szélenergia technológiája, jól mutatja, hogy a Siemens Gamesa legutóbbi, lassú és közepes szélviszonyokra paraméterezett modellje (SG 6.6-155) önmagában is 6,6 MW-ra képes. A napokban megjelent a Másfél Fok új elemzése és összegzése arról, hogy miért nem racionális, hogy Magyarország elzárkózik a szélenergia hasznosításától.
