Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Európai parlamenti források szerint jövő héten ismét téma lesz a magyarországi demokrácia az EP plenáris ülésén, a legfrissebb események fényében - írja az Eurologus.
A napirendről dönteni jogosult Elnökök Konferenciája minden bizonnyal jóváhagyja, hogy vitát tartsanak “Jogállamiság és alapvető jogok Magyarországon és Lengyelországban” címmel.
Ennek két fő része lesz:
- az uniós jog és az LMBT+ állampolgárok jogainak megsértése Magyarországon a magyar parlamentben elfogadott jogi változások eredményeként, illetve
- az Alapszerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, június 22-i meghallgatások eredménye Lengyelország és Magyarország vonatkozásában.
Arról is az Elnökök Konferenciája határoz majd, hogy szülessen-e állásfoglalás, vagy csak a vitát folytassák le.
Az Európai Bizottság elnökének is levelet írtak
Közben négy EP-frakció (a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldal) levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben arra szólítják fel, hogy “utasítsa el a magyar nemzeti helyreállítási terv tervezetét, és gondoskodjon arról, hogy a frissített terv összhangban legyen a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) rendelettel és az európai értékekkel”.
A levélírók véleménye szerint a magyar terv nem erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes keretet, úgy ahogy nem javítja a közbeszerzési versenyt, sem a döntéshozatali folyamatok minőségét és átláthatóságát a hatékony társadalmi párbeszédek és más érdekelt felekkel való kapcsolattartás révén, összhangban a 2019 és 2020-as országspecifikus ajánlásokkal. Ezeknek a "kihívásoknak" a kezelése pedig a levélírók szerint azért rendkívül fontos, mivel a 13 százalékos előfinanszírozás az RRF keretében a legnagyobb egyszeri kifizetés lesz Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozása óta.
Komoly aggályok
Az egyik aláíró, Damian Boeselager zöldpárti képviselő az Eurologus szerint mondta, hogy a civil társadalomnak, a Parlamentnek és más tagállamoknak egyaránt komoly aggályaik vannak a magyarországi korrupció és tomboló csalások kockázatával kapcsolatban, amelyet az igazságszolgáltatás állapota súlyosbít.
Azt is elfogadhatatlannak tartják a politikusok, hogy Magyarországon nem folytattak konzultációt a helyreállítási terv elkészítése során, emiatt a terv nem tekinthető reprezentatívnak, és fennáll annak a kockázata, hogy a pénz elosztása politikai indíttatású lesz.
Magyarország 2511 milliárd forint vissza nem térítendő forrásra tart igényt. A pénz odaítéléséről az Európai Bizottság ajánlása alapján a tagállamok döntenek.
Az EU-Monitor korábbi értesülései szerint a magyar terv elfogadása júliusban várható.
