Miért vétett az AstraZeneca gyógyszergyártó sok hibát a koronavírus-oltásával kapcsolatban? Március végére ez lett az egyik legkritikusabb kérdése a pandémiának és a vele szemben indult oltási kampánynak, amire a brit-svéd cég vezetőségének választ kell találnia, ha egyszer lecseng a járvány - véli Chris Hughes, a Bloomberg publicistája. A vállalat 2020 áprilisában döntött úgy, hogy beszáll az Oxfordi Egyetem koronavírus-fejlesztésébe, majd megszervezi annak a gyártását és értékesítését. Ezt megelőzően nem volt vakcinákkal foglalkozó üzletága.
A cég vezetői úgy gondolták, hogy nonprofit alapon a pandémia elleni harc szolgálatába állíthatják az AstraZeneca képességeit, nevezetesen kiterjedt nemzetközi gyártási és értékesítési hálózatát és tapasztalatait a gyógyszerek klinikai tesztelésében. Három tényezővel nem számoltak. Az egyik a túlzott magabiztosság azzal kapcsolatban, mit tud és nem tud a cég megvalósítani igen rövid időn belül, a másik az oltásokkal kapcsolatos tapasztalatok hiánya, a harmadik, hogy az oltási kampányt tekintettel a járvány jelentőségére mélyen áthatja a politika.
Kommunikációs csőd
Az egyik fontos kérdés, hogyan kommunikáljuk a tudományos eredményeket. Az AstraZeneca azzal kezdte, hogy ellentmondó adatokat adott meg a brit és brazil teszteléséről, amit az Észak- és Dél-Amerikában keletkezett információnak kellett volna tisztázniuk az elmúlt hetekben. Ehhez képest a cég február közepén megjelentetett egy 79 százalékos vakcinahatékonysági adatot, amit egy hónap múlva 76 százalékra korrigált.
A különbség a két szám közt kicsi a tanulság nagy. Egyrészt okos vállalat csak tuti biztos, végleges adatokat közöl a tesztjeiről, nem kommunikál ilyesmiről addig, amíg le nem zárta a kísérletezést. Másrészt barátságos viszonyt ápol a független ellenőrző szervezetekkel - egy ilyen amerikai szervezetet figyelmeztetett arra, hogy a 79 százalékos adat elavult -, hogy azok ne egyből a nyilvánossághoz forduljanak, ha hibát találnak, hanem a céghez. Ezzel időt adnak arra, hogy a hibázó vállalat maga korrigálja az adatokat, elkerülve a látszatot, hogy valamit el akart titkolni, azaz csalni akart.
A vakcinagyártással kapcsolatos tapasztalatok hiányából fakad a másik nagy galiba, a termelés túlbecslése. Nem számoltak azzal, hogy az oltás gyártása macerás folyamat és az üzemek termelékenysége számos tényezőtől függően változhat. Ez vezetett oda, hogy az EU-nak 2021 első felében csak 100 millió dózist tudnak szállítani a rendelt 400 millióból. Vagy úgy vélték naivan, hogy a felmerülő problémákat majd menet közben megoldják, vagy azt gondolták, hogy nem lesz gond a szállítási késedelemből, mert lesz elég oltás a piacon más gyártóktól.
Mi következhet most?
Az AstraZeneca és az EU ütközésében, ami az ígérthez képest elmaradó szállításból fakad, az EU az erősebb fél, ám ha elpáholja a céget, attól nem lesz több oltás az uniós piacon, így az energiáit inkább az újabb beszerzési források felkutatására kellene fordítania - véli a Bloomberg cikkírója. A gyógyszergyártó legnagyobb kockázata az, hogy koronavírus-oltása körüli zűrzavar a márkanevét is összekarcolja. Ez ügyben a brit kormány segíthet rajta azzal, hogy átenged az EU-nak olyan szállítmányokat, amelyeket eredetileg a szigetországba szántak. Végül is egy brit cég hírnevének védelméről van szó.
Van itt azonban egy személyes tényező is. A vállalat élén álló Pascal Soriot vezérigazgató eddigi húzásai bejöttek. Meggátolta, hogy a Pfizer felvásárolja a céget 2014-ben azzal az ígérettel, hogy a szabadalmi védettségek lejárta után nagy növekedési lehetőségek állnak az AstraZeneca előtt. Ezt az ígéretet teljesítette. Most úgy láthatta, hogy mivel a koronavírus-oltást az oxfordiak fejlesztik, nem vállalnak nagy kockázatot, ha üzleti partnerként beszállnak ebbe a projektbe. Cserébe ott lesznek a pandémiát legyőző harcososok panteonjában. Lehet, hogy éppen ez a magabiztosság a legfőbb magyarázata az ezt követő látványos bukdácsolásnak.
