A katalán elnököt tavaly decemberben marasztalta el a katalán felsőbíróság, amiért nem tett eleget a központi választási bizottság (JEC) utasításának a 2019-es tavaszi parlamenti választásokat megelőzően, és többszöri felszólítás ellenére sem távolíttatta el a középületekről a politikai szimbólumokat. A választási bizottság szerint ugyanis a sárga szalagok és transzparensek kihelyezésével, amelyek a 2017-ben bebörtönzött katalán függetlenségi vezetők támogatását jelképezték, megsértették a közintézményekre vonatkozó politikai semlegesség elvét.
A legfelsőbb bíróságon az elnököt képviselő Gonzalo Boye elfogultsággal vádolta a választási bizottságot, amelynek ráadásul szerinte nem tartozik hatáskörébe a tartományi vezetők utasítása. Mint mondta, az elmarasztaló határozattal a választási bizottság megsértette az elnök szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, továbbá azt sem vette figyelembe, hogy képviselőként mentelmi jog illeti meg.
Pilar Fernández Valcarce ügyész a tárgyaláson hangsúlyozta: a választási bizottság hatáskörébe tartozik a választási törvény által támasztott szabályok betartatása és az azzal ellentétes cselekmények felülvizsgálata, megszüntetése, valamint szankcionálása. Felhívta a figyelmet, hogy a választási kampány ideje alatt ez a testület az elnök felett álló hatóságnak minősül.
A legfelsőbb bíróságnak tíz napja van, hogy határozzon az ügyben. Amennyiben megerősíti a korábbi ítéletet, a katalán elnöknek távoznia kell posztjáról. Ebben az esetben helyettese, Pére Aragonés veszi át ideiglenesen az immár csökkentett hatáskörű kormány irányítását, amíg a parlament új elnököt választ, vagy előrehozott választásokat rendeznek az autonóm tartományban.
Az elszakadáspárti politikus védője korábban arról is beszélt, hogy kedvezőtlen ítélet esetén készek elmenni az Európai Bíróságra is.
