Bérből és fizetésből él a családja? Ennek a hírnek nem fog örülni

Bár az elmúlt években a magyar fizetések adó- és járulékterhelése jelentősen csökkent, még így is átlag feletti mértékben kell közterheket fizetnie a magyaroknak, ez pedig a gyereket nevelőkre is igaz. Lapunk az OECD 2018-as adatai alapján azt számolta ki, hogy mennyit ér egy olyan család fizetése, ahol

• két gyereket nevelnek,
• az egyik szülő az átlagbért,
• a másik szülő pedig az átlagbér 67 százalékát viszi haza.

Magyarországon egy ilyen család - a 26 600 forintos családi pótlékkal is számolva - a bruttó bérének 22,8 százalékát fizeti be az államkasszába. Ez magasabb, mint az OECD-országok 19,26 százalékos átlaga, de megelőzi annak a 23 uniós országnak az átlagát is, amely tagja az OECD-nek: ez 20,64 százalék.

Hasonló arányok jönnek ki, ha nem a bruttót, hanem a teljes bérköltséget nézzük, vagyis azt az összeget, amelybe egy dolgozó - vagyis jelen esetben kettő - a munkáltatójának kerül (adóék). Ennek az összegnek a 36,2 százaléka megy az államkasszába, a többi a családnál marad. Az OECD átlaga 30,81 százalék, míg az uniós tagoké 35,16 százalék.

Mennyi ez forintosítva?

Az OECD úgy számol, hogy 2018-ban az átlag magyar havi bruttó bér (nettó plusz a munkavállaló közterhei) 344 874 forint volt. (Ez a módszertani különbségek miatt kicsivel több, mint amennyit a KSH közölt 2018-ra).

Ennek 67 százaléka bruttó 231 066 forint. Így a mintacsalád havi bruttó bevétele 575 940 forint, amely évesítve 6 911 282 forint. Ebből egy év alatt 616 680 forint szja-t fizetnek be. A két gyerek után havi 35 ezer, azaz évi 420 ezer forint kedvezményt kaptak (ez az összeg 2019-ben havi 40 ezer forintra nőtt).

A két fizetés után összesen befizetnek még 1 278 587 forint nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot, vagyis az állam a majdnem 7 milliós éves bruttó bérükből mintegy 1,9 milliót von le. Csakhogy ebből vissza is adnak családi pótlék jogcímén havi 26 600, vagyis évi 319 200 forintot. Marad évi 5 335 214, vagyis a családnak havi 444 601 forintból kell megélnie az OECD számítása szerint.

Ezzel még nincs vége, ugyanis az állam a két fizetés után szociális hozzájárulási adó (szocho) és szakképzési hozzájárulás jogcímén a munkáltatótól még beszed 1 451 369 forintot. Így a család 8 362 651 forintba kerül a munkáltatóknak. Ennek 63,8 százaléka a nettó, vagyis az adóék így lesz 36,2 százalékos.

Hogy állunk a régióban?

A régiós országok közül Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország tagja az OECD-nek. E csoportból a magyar fizetés ér a második legkevesebbet, csak Szlovákiát előzzük, ugyanis északi szomszédunknál szinte forintra ennyit visz haza egy hasonló család, viszont a megélhetés költségei 13 százalékkal magasabbak, vagyis a magyar árszínvonalra vetítve 393 926 forintból kell megélniük.

A szlovák adórendszer inkább a munkaadóra hárítja a közterhek megfizetését. Az adóék mindössze 0,5 százalékponttal magasabb, mint a magyar, de munkavállaló bruttó bérének csak 17,3 százalékát fizeti be az államkasszába (itt is beleszámítva a közvetlen támogatást), szemben a magyar 22,8 százalékkal.

Szlovéniában az átlagfizetés és annak 67 százalékát kereső család nettó 654 977 forintból él, mivel azonban az árak 33 százalékkal magasabbak, mint Magyarországon, ez reálértéken 492 464 forintot jelent, vagyis mintegy 50 ezer forinttal többet, mint Magyarországon.

A szlovén adóék kicsivel alacsonyabb, mint a magyar 35,37 százalék, ugyanakkor ott nagyobb a hangsúly a munkavállalók közteherfizetésén. A bruttónak ugyanis 25 százalékát kell befizetniük az államkasszába. Így a munkaadókat arányaiban kisebb teher sújtja.

A csehek nettó 579 413 ezer forintból gazdálkodhatnak, amelyen ront a 14 százalékkal magasabb árszínvonal, de a családi kassza így is átlépi a fél milliót, egészen pontosan 508 257 forint.

A cseh adóék 34,79 százalék és inkább a munkaadókkal fizettetik meg a terheket. A bruttó bérnek például csak 12,6 százalékát kell befizetniük a dolgozóknak ebben a fenti családmodellben.

A régiós OECD-országok között Lengyelország viszi a prímet, ugyanis mindössze 27,13 százaléknyi adót és közterhet szednek le egy dolgozó után és az élet is 11 százalékkal olcsóbb, mint Magyarországon. Ennek eredményeképpen a 478 643 ezer forintos nettóbér 537 801 forintot ér, vagyis a lengyel családok közel 100 ezer forinttal többől gazdálkodhatnak, amely ezen a szinten tetemes összeg.

A teljes OECD-ben a magyar nettó fizetés a hetedik legalacsonyabb vásárlóerő-paritáson számolva.

Ha nincs gyerek, akkor magasabb az elvonás mértéke

Magyarországon egy gyerektelen ember adóéke 45,04 százalék volt 2018-ban. Vagyis ha valaki hazavisz 55 forintot, akkor az a munkáltatónak 100 forintjába kerül.

Ezzel az értékkel Magyarország a hatodik helyen szerepel a 36 tagú OECD-ben. Belgiumban a legmagasabb az elvonás mértéke, 52,67 százalék, de Németországban (49,5) és Olaszországban (48,88) is tetemes.

Az OECD átlaga pedig 36,1 százalék. Érdekesség és a magyarok számára öröm, hogy 2017-ben az átlag 0,16 százalékponttal csökkent, ez pedig nagyrészt négy országnak köszönhető:

• Észtországnak ( 2,54 százalékpont),  
• az Egyesült Államoknak (-2,19 százalékpont),
• Magyarországnak (-1,11 százalékpont) és
• Belgiumnak (-1,09 százalékpont)

Észtországban és az Egyesült Államokban jövedelemadó‑reformok miatt került sor, Magyarországon és Belgiumban pedig a munkáltató által fizetendő járulékok csökkentése miatt. Utóbbi esetében a bruttó bér nem változik, vagyis leegyszerűsítve a munkáltató jóindulatán múlik, hogy ezt a tehercsökkenést áthárítja-e a dolgozóra vagy sem.