Ez a jövő: elnéptelenedhet a magyar vidék

Jó ideje tart már az a folyamat, mely során a vidéki lakosság egyre inkább a városokban találja meg a számításait. Az ENSZ 2018-as kiadványa szerint ma már az emberiség 55 százaléka él városokban, ez a szám pedig 68 százalékra nőhet 2050-re. Mindez azt jelenti, hogy az évszázad közepére újabb 2,5 milliárd ember lesz városlakó.

Ezek a számok akkor igazán meghökkentően, ha tudjuk, hogy 1950-ben még csak 751 millióan éltek városokban világszerte - ez a szám nőtt 2018-ra 4,2 milliárdra. A jövőbeli növekedés 35 százalékát ugyanakkor mindössze három ország, India, Kína és Nigéria adja, így Indiában 416, Kínában 255, Nigériában pedig 189 millió lesz az urbanizált térségekben élők száma.

A 2018-as adatok alapján a legvárosiasabb környezet Észak-Amerikában van, ahol a lakosság 82 százaléka él városokban. A következő szereplő Latin-Amerika és a Karib-térség 81 százalékkal, majd Európa jön 74 százalékkal (Belgiumban például a lakosság 98, Hollandiában 90 százalék él városokban), aztán Óceánia 68 százalékkal. Az a két kontinens, ahol a jövőben nagy robbanás várható, egyelőre csak a sor végén van: Ázsia 50, Afrika 43 százalékkal. Ezek után nem meglepő, hogy ezen a két kontinensen él a legtöbb ember vidéken, azon belül is Indiában (893 millió fő) és Kínában (578 millió fő).

Az ENSZ adatai szerint Magyarországon 2014-ben 7 millió embert élt a városokban, míg 2050-ben 7,3 millió lesz majd. Bár ez nem jelent nagy számbeli növekedést, a lakosságszám jókora visszaesése miatt a jelenlegi 71 százalékos arány 82 százalékra növekszik. Érdekesség, hogy 1950-ben még csak a magyar lakosság alig több mint fele lakott a városokban (53 százalék).

Jönnek a megavárosok, de azért vannak kivételek

Jelenleg Tokió a legnépesebb város a Földön, hiszen az agglomerációjával együtt 37 millió lakosa van. Ettől azért jelentősen le van maradva a kínai Sanghaj a maga 29 milliójával, míg a képzeletbeli dobogóra két település, Mexikóváros és Sao Paulo fért fel 22 millió ott élővel.

Bár az előrejelzések szerint Tokió lakossága csökkenni fog, a világ legnagyobb részére éppen ellentétes folyamat lesz jellemző, így 2030-ra 43 - a mai 33-mal szemben - olyan úgynevezett megaváros jöhet létre, ahol meghaladja a tízmilliót a lélekszám.

A növekedés főleg a fejlődő térségeket érinti. Viszont vannak olyan területek is, ahol épp ellenkező irányba haladnak a folyamatok: ezek jellemzően azok az alacsony termelékenységű országok (főleg Ázsiában - Nagaszaki és Puszan - és Európában - Lengyelország, Románia, Ukrajna és Oroszország az ENSZ adatai szerint), ahol a lakosság száma összességében is stagnál vagy esetleg csökken. A gazdasági visszaesés vagy természeti katasztrófa ugyancsak olyan ok, amely miatt csökkenhet egy-egy területen a városban lakók száma.

India mindenek felett

Jelenleg a legtöbb GDP-t termelő városok közé New York, Tokió, Los Angeles és London tartozik. Bár a vezető helyüket ezek a városok még egy ideig meg fogják tartani, a lista módosulása vélhetően csak idő kérdése - írja az Oxford Economic kutatóintézet adataira hivatkozva a Világgazdasági Fórum.

Eszerint a top10 olyan város, amely 2019 és 2035 között a legnagyobb mértékben fogja tudni növelni a GDP-jét, kivétel nélkül Indiában lesz megtalálható.

A lista élén álló Surat gazdaságát a gyémántipar és ezáltal elfoglalt kereskedelmi központ pozíciója erősíti, de az utóbbi időben az IT-szektor is nagyot erősödött a terepülésen. Agra leginkább a Taj Mahal miatt híres, míg Bengalurút India Szilícium-völgyeként ismert a befektetők körében köszönhetően pezsgő tech és startup ökoszisztémájának. Haidarábád is leginkább technológiai központként ismert, de itt található az ország első Ikeája is.

Persze nem csak Indiából áll a világ, a gazdaságilag leggyorsabban növekvő település, amely nem az ázsiai óriásban található a kambodzsai főváros, Phnompen, ahol a szakértők szerint évente 8,1 százalékos növekedés lesz várható. Az afrikai kontinens legjobban szereplője pedig a tanzániai, Indiai óceán partján található kereskedelmi központ, Dar es-Salaam lesz évi 7,8 százalékos GDP-növekedéssel.

A tanulmány 780 város jövőbeli teljesítményét hasonlította össze, ezek átlagosan évente 2,8 százalékkal fognak növekedni 2035-ig. Mivel a világgazdaság eközben vélhetően 2,6 százalékkal bővül évente, ezért a kutatók szerint a városok lehetnek a jövő növekedésének kulcsai.

Bár a 2035-ra prognosztizált listán még úgynevezett nyugati városok vannak az élen, ám ez nem sokáig lesz így. Az előrejelzés szerint ugyanis az ázsiai városok összesített GDP-je 2027-re utoléri az észak-amerikai és európai városok összesített eredményét, míg 2035-re 17 százalékkal magasabb is lesz annál.

Az, hogy a keleti városok közül Sanghaj van az élen, annyiban nem meglepő, hogy a városban sokkal liberálisabb és szabadpiacot támogató gazdaság van, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal. Ezt erősítené Kína is, egyfajta ázsiai pénzügyi központot hoznának létre a településen.