Hetvenötmillió európai uniós állampolgár nélkülözik, átlagosan az EU-s polgárok 16 százaléka szenved ettől, míg a magyarországi lakosság 32 százaléka él rendkívül nehéz anyagi körülmények között az Eurostat friss jelentése szerint.
A súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők aránya Romániában, Bulgáriában és Görögországban a legmagasabb. Romániában a lakosság fele, Bulgáriában 48 százaléka szenved deprivációtól. Görögországban, Magyarországon és Litvániában minden harmadik lakos érintett. (Sokkoló adatok - szétszakad a magyar társadalom).
Szlovákiában és Horvátországban uniós átlag körüli, Csehországban 10 százalék alatti a depriváltak aránya, Lengyelországban minden negyedik lakos szegény.
Ezzel ellentétben a lista másik végén álló északi országokban és Luxemburgban a legkisebb a súlyosan nélkülözők aránya: Svédországban 3 százalék, Finnországban 4 százalék, Luxemburgban 5, Dániában 6 százalék.
Az iskolázatlanok az átlagnál nagyobb arányban élnek súlyos nélkülözésben. Az alapfokú végzettségűek, illetve azok közül, akik az alapképzést sem fejezték be, minden negyedik lakos súlyosan deprivált, a középfokú végzettségűek között 14, a diplomásak sorában 5 százalék az arányuk.
- Váratlan kiadások fedezése.
- Évi egy hét nyaralás.
- Elmaradás a törlesztésekkel, vagy a rezsiszámlákkal
- Minden második nap hús, csirke, hal, vagy ezekkel egyenértékű vegetárius étel fogyasztása.
- Fűtött lakás.
- Személyes használatú autó.
- Az elhasználódott bútorok cseréje.
- Elhordott ruhák pótlása.
- Két pár megfelelő cipő.
- Heti zsebpénz a nem létfontosságú kiadásokra.
- Rendszeres hobbi, kikapcsolódás.
- Barátokkal, családdal havi legalább egy étterem látogatás.
- Internet elérhetőség.
Címlapkép forrása: Shutterstock
