Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hana Lipovska közgazdász kutató, a cikk szerzője a jelenséget elsősorban az euró szlovákiai bevezetésére vezeti vissza.
Nyolc évvel az euró bevezetése után a fogyasztói árak Szlovákiában Hana Lipovska szerint tíz százalékkal magasabbak, mint a Cseh Köztársaságban vagy Magyarországon, a lengyel árakat pedig egyharmaddal haladják meg.
A munkabérek hosszú időn keresztül emelkedtek ugyan Szlovákiában és kezdték megközelíteni a csehországi szintet - mutat rá a cseh közgazdász -, a folyamat azonban 2014-ben megtorpant és azóta már Csehországban emelkednek gyorsabb ütemben a bérek. A szlovák átlagkereset jelenleg 889 euró, míg a csehországi átszámítva 1074 euró. A szlovák lakosság vásárlóereje a magasabb árak és alacsonyabb bérek miatt elmarad a csehországitól.
Hana Lipovska "cseh-szlovák paradoxonnak" nevezi azt a jelenséget, hogy miközben Szlovákiát az uniós integráció és az euró bevezetése mintapéldájaként kezelik Csehországban, addig valójában a szlovákok ezrei távoznak tanulni vagy dolgozni külföldre, például Csehországba.
Miközben a munkanélküliségi ráta Csehországban 2,9 százalék, Szlovákiában 7,4 százalék. A 25 év alattiak körében pedig a munkanélküliségi ráta Szlovákiában 18 százalék, a duplája a csehországinak.
A cikk megállapítja, hogy egyre több szlovák diák folytatja tanulmányait csehországi egyetemeken. A csehországi egyetemeknek jelenleg mintegy 20 ezer szlovák hallgatójuk van, többségük Brnóban tanul. A két ország történelmében az első alkalommal az elmúlt tanévben fordult elő, hogy a szlovák nemzetiségű hallgatók számban felülmúlták a cseheket a brnói Masaryk Egyetem informatikai tanszékén.
A szlovák statisztikai hivatal kimutatása szerint jelenleg 300 ezer szlovák állampolgár él külföldön és 150 ezren ingáznak határon át dolgozni. Ausztriában 52 ezer, a Cseh Köztársaságban 39 ezer, Németországban pedig 25 ezer szlovák állampolgár dolgozik.
