Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Theresa May brit miniszterelnök kabinetirodája cáfolja azt a spekulációt, miszerint az Egyesült Királyság kész 40 milliárd eurót (nagyjából a magyar GDP harmada) fizetni az Európai Uniónak korábbi kötelezettségvállalásai fejében - tudósított a Bloomberg. Az erről szóló hírt a Sunday Telegraph című lapban jelent meg.
A lap három neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselőre hivatkozva adta közre értesülését. A hír szerint ezzel az engedménnyel (az uniós szakértők 60-100 milliárd euróra teszik a fizetendő összeget) előre akarják mozdítani az egy helyben toporgó válási tárgyalásokat az EU-val. Ugyanakkor a hét első napján egy szintén neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselő spekulációnak minősítette az információt.
Dühödt reakció
A brexit elkötelezett vagy elvakult hívei szerint semmi értelme erről beszélni, ugyanis semmi jogi alapja nincs az unió pénzkövetelésnek. Így gondolja Jacob Rees-Mogg, az egyik nagy hangú kilépéspárti konzervatív képviselő, illetve kollégája, John Redwood. Utóbbi szerint országának semmit sem kell ajánlania cserébe azért, hogy az EU tárgyaljon velük a kereskedelem új feltételeiről, mert az unió sokkal jobban rá van szorulva a jó kereskedelmi kapcsolatokra, mint fordítva.
David Davis, a kormány brexitügyi minisztere csak annyit reagált a Telegraph hírére, hogy az újdonságot tartalmaz a számára. Az Európai Bizottságnál nem kommentálnak "pletykákat". Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Michel Barnier uniós főtárgyló világossá tette, hogy a pénzügyi kapcsolatok rendezésének át kell fogniuk az összes kötelezettséget, amelyet Nagy-Britannia az EU tagjaként vállalt.
A válaszadók mindössze 35 százaléka véli úgy, hogy May képes lesz Nagy-Britannia számára kedvező megállapodást elérni az EU-val. A megkérdezettek 44 százaléka vall ezzel ellentétes nézeteket, 21 százalék nem tudta megítélni. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyságnak jobb lesz-e a Brexit után, 40 százalék válaszolt igennel, 37 százalék nemmel.
Meddig húzzák?
Ha a lelépési cechhel kapcsolatban nincs is egyezség a kormány tagjai között, azért úgy tűnik, abban közelednek az álláspontjaik, hogy a szigetországnak szüksége van egy átmeneti periódusra az EU-tagság és a függetlenség között. Ez az időszak lehetővé tenné a brit vállalatoknak, hogy felkészüljenek az új helyzetre. Korábban a brexitpárti kormánytagok elutasították ezt a lehetőséget.
Nem véletlen, hogy az átmenet fő szószólója a kormányon belül Philip Hammond pénzügyminiszter. A kérdés most már inkább az, hogy milyen hosszú legyen ez az időszak. Hammond három évet tartana szükségesnek, amivel gyakorlatilag a kormány mandátumának 2022-es lejártáig meghosszabbítaná a brit uniós tagságot a 2019. márciusi kilépési dátumon túl. Nagy kérdés, hogy ez alatt az idő alatt érvényben maradna-e az emberek szabad áramlásának uniós alapelve az Egyesült Királyságban.
Jól elhúzták
Eközben Mervyn King, a brit jegybank korábbi elnöke azt mondta a BBC-nek, hogy a kormány valószínűleg elvesztegetett egy évet a brexit előkészítésére rendelkezésre álló két-két és fél évből. A brit szavazók többsége 2016 júniusában döntött arról, hogy Nagy-Britanniának el kell hagynia az EU-t.
Talán a londoni vezetés is kapiskál ebből valamit, legalábbis erre utal, hogy lázas munka kezdődött a kormány álláspontjának tisztázására a kilépés részleteiről. Az októberig hátra lévő két hónapban, az EU következő csúcsértekezlete előtt tucatnyi tanulmány hoznak nyilvánosságra egy-egy megoldandó üggyel összefüggésben. A publikálást már a jövő héten kezdhetik, a tárgyalódelegációk augusztus vége előtt ülnek le újra egymással szemben.
Még egy "háború"
Párizs le fogja győzni Frankfurtot, a Nagy-Britanniából elköltöző munkaerő megszerzésében - állítja Bruno le Maire francia pénzügyminiszter. Ehhez kapaszkodniuk kell, ugyanis eddig a német város kétszer annyi áttelepülőt szerzett, mint Franciaország fővárosa. Az okok között első helyen szerepelnek a magas vállalati adók és a foglalkoztatás merevebb szabályai.
Marie most megígérte, hogy az új francia vezetés csökkenteni fogja az előbbieket. Például a vállalati nyereségadót a kormányzati ciklus 2022-ben esedékes végéig a jelenlegi 33 százalékról 25 százalékra viszik le. Párizs a U/Yen Group Ltd. tanácsadó cég Global Financial Centres Indese szerint csupán a világ 29. legfontosabb pénzügyi központja a marokkói Casablanca előtt és München után. A listát London vezeti. Helyi lobbicsoportok 20 ezer állást akarnak lenyúlni a brit fővárostól.
