A Die Welt Juncker fenyegeti Orbánt címmel közölte Florian Eder írását, amely szerint Jean-Claude Juncker kis fekete füzetében, amelyben az Európai Bizottság elnöke feljegyzi mások viselt dolgait, az utóbbi időben eléggé megszaporodhattak az Orbán Viktorról szóló bejegyzések.
A menekültügyi szabályozás átalakításával, a nemzeti konzultációval és a Közép-európai Egyetem körüli fejleményekkel kapcsolatban hozzátette: \"mivel a bezárkózás politikája nem működik ellenségkép nélkül, és Magyarországnak nincsenek természetes ellenségei, ennek a politikának az EU-t kell megtennie ellenségnek, éppen azt az EU-t, amelynek legnagyobb haszonélvezői közé tartozik Magyarország\" - írja az MTI.
Az EU a \"politika fegyverein\" kívül más eszközzel nem tud fellépni a \"politikai illendőség határainak folytatólagos átlépésével és elvei kiüresítésével szemben\", és Juncker - aki \"nem felejt\" - , tudja, hogy \"a politika birodalmában miként kell becserkészni a zsákmányt\".
A bizottsági elnök április 29-ére összehívta az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó uniós kormányfőket, hogy megvitassák, Orbán és pártja kereszténydemokrata-e még. Juncker ezzel \"emeli a tétet a hatalmi játszmában\", és ő az első EPP-s vezető politikus, aki fenyegeti Orbánt.
A magyar kormányfő az EPP iránti hűség bizonyításaként legutóbb megszavazta, hogy továbbra is Donald Tusk legyen az Európai Tanács elnöke, de \"ezzel kiadott egy zálogot a kezéből\", és így \"eljött Juncker pillanata\" - írta Florian Eder.
Fiatalokat akasztott ki a CEU-ügy
A Der Spiegel Az ellenállás szalmalángja címmel közölte Jan Puhl írását, aki az utóbbi napok magyarországi tüntetéseivel kapcsolatban kiemelte, hogy 2014-ben sikerrel demonstráltak a tervezett internetadó ellen, és \"polgári kezdeményezések\" a közelmúltban keresztülhúzták a kormányfő olimpiarendezési terveit. A miniszterelnök külföldiekkel szembeni \"merev\" politikája eddig nem váltott ki ilyen nagyságrendű tiltakozást, de az új felsőoktatási törvény miatt \"sok fiatal magyar aggódik a szabadsága miatt\".
Így adódik a kérdés, vajon veszélybe került-e Orbán hatalma - írta a Der Spiegel szerzője, aki szerint \"valószínűbb, hogy a tüntetések végül csak szalmalángnak bizonyulnak\".
Egy parlamenten kívüli, \"struktúrákkal nem rendelkező\" mozgalomról van szó, és \"a Fidesz kipróbált kampánygépezetével a tüntetők nem tudják felvenni a versenyt\". A parlamenti ellenzék sem lesz abban a helyzetben, hogy komolyan veszélyessé váljék Orbán számára a 2018-as választáson. A legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik \"jobboldali radikális\", a második számú ellenzéki párt, a \"kommunisták utódpártja\" pedig \"korruptnak és elitistának és kevéssé hitelesnek\" számít, míg a kisebb pártok megosztottak.
A tüntetéseken egyik ilyen pártnak sincsen szerepe, és arra sem képesek, hogy az ellenállást képviseljék a parlamentben - tette hozzá Jan Puhl, kiemelve: Orbán Viktor valószínűleg hosszabb ideig kormányoz majd még Magyarországon.
