Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szociáldemokrata politikus rámutatott, hogy a NATO tagállamai közül igen kevesen teljesítik azt a vállalást, hogy a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelmi képességeikre - írja az MTI. Köztük van a súlyos válsággal küszködő Görögország is - tette hozzá a német diplomácia vezetője, megjegyezve: érdemes elgondolkodni azon, okos dolog-e a GDP 2 százalékát a hadseregre fordítani, miközben az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat.
Nem biztos, hogy ez a politika nagyobb stabilitáshoz vezet Görögországban - mondta Sigmar Gabriel. (Nemsokára így is új taggal bővülhet a NATO.)
Az irány egyértelmű, senki sem vonja kétségbe, hogy a NATO-tagoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, és az Egyesült Államok is joggal várja el európai partnereitől, hogy tegyenek többet saját biztonságukért, de el kell kerülni egy \"fegyverkezési spirál\" kialakulását, mert a nagyobb haderő nem vezet automatikusan nagyobb biztonsághoz.
A vitát ki kell szélesíteni, hiszen régóta ismert, hogy a válságok megelőzése, a válságok utáni újjáépítés, a gazdasági együttműködés és az életkilátások javítása \"sokkal nagyobb mértékben hozzájárulhat a biztonsághoz, mint bármilyen katonai kiadás\" - mondta a német külügyminiszter.
Németország is vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait - a jelenlegi, a GDP 1,2 százaléknak megfelelő 37 milliárd euróról -, de ehhez 24-25 milliárd eurót kellene előteremteni, és \"nem tudom, honnan szerezhetnénk ennyi pénzt, ha nagyszabású adócsökkentést is akarunk\" - mondta Gabriel.
Németország évi 30-40 milliárd eurót fordít a menekültek integrációjára, ami ugyancsak hozzájárulás a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz. Ezt is figyelembe kell venni a védelmi kiadások növeléséről szóló vitában - idézte Gabrielt az MTI.
