Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amikor Görögország 2010 elején fizetésképtelenné vált, minden tisztességes bankár azt ajánlotta volna, hogy engedjék el behajthatatlan adósságai egy részét és alakítsák át gazdaságát. Az EU és az IMF ehelyett azt a kudarcra ítélt megoldást választotta, hogy új hitelt adott a csődben lévő országnak, azt a látszatot keltve, hogy fizetőképes maradt. Ebben látja az \"ősbűnt\" Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter, aki a brit baloldali Guardianba írt cikket. (Egészen másként látja ezt az IMF vezető elemzője, akiknek cikkét itt olvashatják - a szerk.)
E megoldással ugyanakkor időt adtak a francia és a német bankoknak, hogy megszabaduljanak görög állampapírjaiktól, elkerülve azok leértékelését. Később azzal az indokkal halogatták tovább az adósságcsökkentést, hogy az államközi szerződéseken, majd az eurózóna biztonsági alapján keresztül nyújtott kölcsönöket immáron a többi eurótagállam adófizetői finanszírozzák. Eközben a görög társadalomra kő kemény megszorításokat kényszerítettek rá, hogy fizetőképessé tegyék az államot. A megszorítások azonban depresszióba sodorták a gazdaságot, amelyből egy vasat sem lehet kipasszírozni.
Süket fülek
A januárban hatalomra került kormány azt ígérte a választóknak, hogy megtöri ezt az ördögi kört, ám a hitelezők, akik képviselőivel Varufakisz pénzügyminiszterként tárgyalt, hallani sem akartak erről. A visszafizethetetlen adósságot zsarolásra használták: azzal fenyegették az athéni vezetést, hogy ha nem fogadja el a megszorítások logikáját, akkor hagyják kifutni az érvényben lévő hitelprogramot, így a görög állam fizetésképtelenné válik, és jöhet a tőkekorlátozás és a bankbezárás.
A volt pénzügyminiszter szerint az európai vezetők máig nem tudják, hogyan kellett volna válaszolniuk a 2008-2009-es pénzügyi válságra. Az egyik lehetőség az volt, hogy az euróországok költségvetési fegyelmének megerősítése érdekében megfélemlítik a kormányokat, aminek legjobb módja az egyik tagállam - Görögország - kihajítása lett volna az eurózónából. A másik lehetőség az lett volna, hogy létrehozzák a föderális rendszert, közös költségvetéssel, közös kötvénykibocsátással, ami az jelentette volna, hogy a tagállamok jót állnak egymás adósságáért.
Vasfegyelem
Végül egyik úton sem indultak el, a megoldatlan helyzet viszont egyre inkább növelte a szorongásukat. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter arra lyukadhatott ki, hogy mindenképpen szükség van a Grexitre, ezzel lehet megteremteni a szorosabb együttműködés alapját is. Emiatt nem engedett új athéni kormány kérésének, hogy csökkentsék az adósságot. Ha ugyanis ezt megtették volna, akkor fenntarthatóvá vált volna a görög költségvetés, és így elveszett volna a Grexit fenyegetése, ami nélkül nem lehetne megteremteni azt a rendet, amely a német pénzügyér elképzelésében szerepel.
Varufakisz az elmúlt öt hónap tárgyalásai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a német pénzügyminiszter ki akarja hajítani Görögországot az eurózónából, hogy ezzel megfélemlítse a franciákat, akik ijedtükben elfogadnák a németek szája íze szerinti, vasfegyelemre épülő eurózóna modelljét.
