Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kölcsönös vádaskodás előzte a görög kormányfő és az EU, illetve az IMF vezetőinek szerda délelőtti tárgyalását. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök egymást követő megjegyzésekben bírálta tárgyalópartnereit. A görög vezető kifogásolta, hogy az IMF szakértői nem támogatják azokat az adóemeléseket, amelyekkel a hét végén elkészített javaslat szerint növelni akarnák a költségvetési bevételeket.
A Valutaalap elemzői szerint ezek recesszióba taszítanák az országot, ami csak súlyosbítaná a görög válságot. Ciprasz azonban nem érti, miért kötnek bele abba, hogyan akarják megoldani a gondjaikat - ilyen beavatkozásra Portugália esetén például nem volt példa.
Szikrázó megjegyzések
A tőzsdék egész Európában pánikszerű esésbe váltottak (ezen belül az athéni börze 10 százalékos szabadesésben volt kora délutánra), amikor kiszivárogtatták a sajtónak Ciprasz megjegyzését, miszerint a hitelezők nem fogadták el kormányának javaslatait.
A hisztérikus hangulatot tovább ronthatták a görög kormányfő további mondatai, amelyek szerint ez két dolgot jelenthet: a donorok vagy nem akarnak egyezséget, vagy egyéb szempontok szerint kezelik Görögországot. Ez utóbbival talán a kormánypártok soraiban eluralkodott érzésre utalhatott, amely szerint a hitelezők pontosan velük, azaz a jelenleg regnáló kormánnyal nem akarnak megállapodni.
Eközben a másik fél is elindította a maga kiszivárogtatását, amely egészen más képet fest a helyzetről. A Financial Times brüsszeli irodáját vezető Peter Spiegel arról írt, hogy a hitelezők szerint az athéni vezetés visszalépdel hétfőn benyújtott javaslatai egy részétől. Ez felbosszantotta a donorokat - adta hírül twitterüzenetben Spiegel.
Kegyetlen matek
A Wall Street Journal azután megtudta, pontosan mi a vita tárgya. Athén azt javasolja, hogy emeljék a vállalati nyereségadót 29 százalékra, míg a hitelezők maximum 28 százalékot fogadnának el. A görög kormány visszamenőleges hatállyal megadóztatná a félmilliárd eurónál magasabb 2014-es vállalati profitokat, amit megint csak nem tartanak jó ötletnek tárgyalópartnerei. Az áfából az athéni vezetés a GDP 0,74 százalékának megfelelő pluszbevételt ajánl, míg a donorok egy százalékot akarnak. Utóbbiak a legmagasabb, 23 százalékos kulcs alá vonnák a vendéglátást.
A görögök a munkavállalók tb-járulékainak emeléséből teremtenének pluszforrást a nyugdíjkasszába és korlátoznák a korai nyugdíjazást, míg a hitelezők, főként az IMF kiadáscsökkentést akar ezen a téren, mégpedig nem is keveset: a GDP egy százalékának megfelelő összeget. Eltöröltetnék a legszegényebb nyugdíjasok pluszjuttatását (EKAS) 2017 végével, míg a kormány 2020-ig megtartaná ezt. A változtatásokat már júliustól életbe léptetnék, míg Athén csak október 1-jétől lépné meg ezeket.
A hitelezők azt akarják, hogy a kormány találjon más megtakarítási lehetőségeket azok helyett a korábbi nyugdíjcsökkentések helyett, amelyeket az alkotmánybíróság megsemmisített. Ehhez összesen 1,5 milliárd eurónyi intézkedést kellene kitalálni. Végül eltörölnék a görög szigetek áfakedvezményét, amellyel kapcsolatban a kisebbik kormánypárt, a nacionalista Független Görögök jelezték: ezt nem szavazzák meg, akkor inkább jöjjön a drachma és az vele járó szenvedés.
