Az EKB döntése azt jelzi, hogy tovább mélyül az euróövezeti válság, és tartós marad a rendkívül alacsony kamatszint, ami \"aláássa a megtakarítási erőfeszítéseket, ezért pedig aggódunk\" - nyilatkozott Alexander Erdland, a német biztosítótársaságok szövetségének (GDV) elnöke a Bild című lap hírportáljának.
Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki szerint a kamatcsökkentés még inkább elbizonytalanítja azokat, akik hajlandók lennének félretenni. Az pedig, hogy az EKB már csak \"kozmetikázni\" tudja irányadó kamatát, azt jelzi, hogy közelít lehetőségei határához.
Ezt emelte ki Hans-Werner Sinn, a tekintélyes ifo gazdaságkutató intézet elnöke is, aki közleményében azt írta, hogy az EKB \"hamar ellőtte a puskaport\" és a túlságosan gyors kamatcsökkentési folyamat nyomán kialakult helyzetben \"már nemigen tud mit tenni\" a továbbra is súlyos euróövezeti válság kezelésére.
Hozzátette: \"sajnálatos\" az EKB másik csütörtöki döntése is, miszerint eszközfedezetű értékpapírok vásárlásába kezd, mert ezzzel \"átvállalja a kockázatot a befektetőktől, amire nincs felhatalmazása, hiszen fiskális (költségvetési), és nem monetáris (pénzpolitikai) intézkedést valósít meg\".
Ugyanezt bírálta Thorsten Polleit, a Degussa aranykereskedő cég főközgazdásza, aki a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy az EKB az értékpapír-vásárlásokkal \"gyakorlatilag az euróövezeti adófizetőkre helyezi a garanciavállalás terhét, mert nekik kell fizetniük, ha nemteljesítő hitelekké válnak a hitelviszonyt megtestesítő eszközfedezetű értékpapírok\".
Az EKB 0,15 százalékról 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatát, lejjebb vitte a 0,1 százalékos negatív betéti kamatát is, amely most már mínusz 0,20 százalékon áll, és újabb értékpapír-vásárlási programot jelentett be. A döntés nem felelt meg a piaci várakozásoknak, az elemzők többsége arra számított az EKB nem változtat irányadó kamatrátáján.
Mario Draghi, a frankfurti intézmény elnöke a döntést indokolva kiemelte az alacsony infláció jelentőségét, és hangsúlyozta: az euróövezetben a növekedés hiányának egyik oka, hogy nincs bizalom a jövőben.
Alexander Erdland, a GDV elnöke szerint azonban már a legutóbbi, júniusi kamatcsökkenés tapasztalatai is megmutatták, hogy a nulla százalékot közelítő kamatszint nem ösztönzi a gazdasági növekedést.
A német kereskedelmi szövetség (HDE) ügyvezetője, Stefan Genth szerint fogyasztásra sem serkent az EKB újabb kamatcsökkentése. Stabil gazdasági környezetben az alacsony kamatok beszerzésekre ösztönöznek, de ez a hatás már nem érvényesül, mert a fogyasztókat inkább az foglalkoztatja, hogy miként alakul a pénzük vásárlóereje és mi lesz a megtakarításaikkal - mondta Stefan Genth a Bildnek.
