A jelek szerint a be nem jelentett munkavégzés Európában továbbra is széles körben elterjedt, noha a probléma kiterjedése és megítélése országonként eltér.
A be nem jelentett munkavégzés a munkavállalók számára veszélyes munkakörülményeket teremt és alacsonyabb jövedelmet biztosít, ezenfelül pedig a megfosztja a kormányokat a bevételektől, és aláássa szociális védelmi rendszereinket - állapította meg Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos. Véleménye szerint a tagállamoknak olyan politikákat kell végrehajtaniuk, amelyek visszaszorítják a be nem jelentett munkavégzést, vagy ösztönzik annak szabályos munkavégzéssé történő átalakítását, valamint szorosabban együtt kell működniük az ilyen visszaélések megszüntetése érdekében. Az Európai Bizottság ennek érdekében javasolja egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó európai platform létrehozását, amely Európa-szerte javítaná a munkaügyi felügyelő hatóságok és a végrehajtó testületek közötti együttműködést.
Így csinálom, mert olcsó
A felmérésben a válaszadók 60 százaléka a be nem jelentett áruk vagy szolgáltatások vásárlásának fő indokaként az alacsonyabb árakat jelölte meg, míg 22 százalékuk említette, hogy ezt baráti segítségből tette.
A be nem jelentett munkavégzés fő indokaként (50 százalék) azt jelölték meg, hogy az mindkét fél számára előnyös, 21 százalék szerint nehéz bejelentett munkát találni, 16 százalék magas adókat, 15 százalék pedig az egyéb jövedelmek hiányát adták meg indokként. A dél-európaiak különösen nagy arányban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni (41 százalék), vagy hogy nincs egyéb jövedelmük (26 százalék).
Az európaiak évente átlagosan 200 eurót költenek be nem jelentett áruk vagy szolgáltatásokra, míg a be nem jelentett munkát végzők évente átlagosan 300 eurót keresnek így.
A lista élén az otthoni javítás, az autószerelés és a takarítás áll
A ház körüli javítások és felújítások (29 százalék), az autószerelés (22 százalék), a takarítás (15 százalék) és az élelmezés (12 százalék) tartoznak a leggyakrabban előforduló, be nem jelentett áruk és szolgáltatások közé.
Az európaiak elsősorban a ház körüli javítások és felújítások (19 százalék), a kertészet (14 százalék), a takarítás (13 százalék) és az otthoni gyermekfelügyelet (12 százalék) területén végeznek be nem jelentett munkát.
A válaszadók között Lettországban, Hollandiában és Észtországban volt legmagasabb a be nem jelentett munkavégzés aránya (11 százalék). Jelentős tagállami eltérések vannak azonban annak megítélésében és értelmezésében, hogy mi minősül be nem jelentett munkavégzésnek, valamint hogy milyen jellegű és volumenű szolgáltatások sorolhatók ide.
A \"zsebbe fizetést\" leginkább a kisebb vállalatok alkalmazzák. A zsebbe kapott éves jövedelem aránya Dél-Európában a legmagasabb (69 százalék), ezt követi Közép- és Kelet-Európa (29 százalék), míg ez a szint alacsonyabb a kontinens országai és az északi országok esetében (17, illetve 7 százalék).
Az előző, 2007-es felméréshez képest egyes tagállamokban, például Lettországban erősen csökkent a be nem jelentett munkavégzés kínálata, míg Spanyolországban és Szlovéniában kismértékben emelkedett. Az ilyen típusú munkavégzés iránti kereslet látványosan növekedett Görögországban, Cipruson, Máltán és Szlovéniában.
Meglepő módon a válság óta - különösen Közép- és Kelet-Európában - kevesebbszer fordul elő, hogy a vállalatok \"zsebbe fizettek\" volna, Görögországban ugyanakkor gyakoribbá vált e jelenség.
A válságnak a be nem jelentett munkavégzésre gyakorolt hatásait tovább elemezve megállapítható, hogy a munkaerőpiacok 2007 óta tartó gyengülése a be nem jelentett munkavégzés kínálatának növekedéséhez vezetett. Kevésbé nyilvánvaló azonban az összefüggés a be nem jelentett munkavégzés és a növekvő szegénység között. A jelek szerint mind a magasabb arányú munkanélküliség, mind pedig a növekvő szegénység a \"zsebbe kapott jövedelmek\" elfogadásának növekedéséhez vezet. Úgy tűnik, hogy az adózás szintje nem befolyásolja közvetlenül a be nem jelentett munkavégzés mértékét, viszont érzékelhető annak a hatása, hogy az emberek hogyan értékelik a közszolgáltatásokat, valamint az adóbevételek felhasználásának hatékonyságát - olvasható a jelentésben.
