A múlt év végére 13,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Lengyelországban a novemberi 13,2 százalékról, a statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 2,16 millióan vannak munka nélkül a negyvenmilliós országban. A munkaügyi hivatalok 2013-ban mintegy 160 ezer olyan munkanélkülit regisztráltak, akik vállalatuk bezárása, pénzügyi gondjai, átszervezése miatt vesztették el állásukat, ez 56 százalékkal több az előző évinél és 12 éves csúcsot jelent. Az elbocsátások élén 42 ezer fővel az építőipar áll. Piotr Bujak, a Nordea Bank vezető közgazdásza szerint ez a gyenge tavalyi első félévnek tulajdonítható, amikor 454 vállalat ment csődbe, 7 százalékkal több az előző évinél.
Bár a lengyel gazdaság az év második felében újra nekilendült, szakértők szerint ez nem hoz alapvető fordulatot, mert a szerkezetátalakítások után a cégek nem a munkáslétszámot, hanem a termelékenységet akarják növelni, így 2014 végéig 13 százalék körüli szinten maradhat a munkanélküliek aránya. A munkanélküli-segély általában hat hónapig jár, 50 év fölött egy évig annak, aki már legalább 20 évet dolgozott. Az első három hónapban a segély 793,20 zloty (56 ezer forint), utána 623,60 zloty, ez a munkában töltött évek számától függően emelkedik. Számos kedvezmény is segíti a munkanélküliek életét az ingyenes továbbképzéstől a lakhatási támogatásig. Oroszországban 2013 decemberében 4,3 millió ember volt munka nélkül, azaz az aktív népesség 5,7 százaléka, ami Dmitrij Medvegyev kormányfő szerint világviszonylatban is kedvező eredmény. Éves átlagban a munkanélküliség 5,5 százalék volt, ezzel a 2012-es szinten maradt. A munkanélküli-segély most minimum 850, maximum 4900 rubel (a RIA Novosztyi szerint a kormány legalább a minimumot meg akarja tartani). Az első három hónapban a korábbi munkabér 75 százaléka jár, a következő négy hónapban 60 százalék, utána az első év végéig 45 százalék. A második évben a segély minimálisra csökken. Belaruszban a hivatalos statisztikák szerint gyakorlatilag nincs munkanélküliség, aránya 0,6 százalék − a Gallup ennek a negyvenszeresét valószínűsíti. Ez állhat közelebb a valósághoz, különben a kormány nem tervezné, hogy valahogy a munkanélkülieket is megadóztatja, arra hivatkozva, hogy igénybe veszik az állampolgári jogon járó ingyenes szolgáltatásokat. Az Alekszandr Lukasenko államfőtől származó ötletet egyelőre nem tudják megvalósítani, mivel még nem sikerült meghatározni, ki minősül munkanélkülinek.
Szerző: Barabás T. János
