A jelek szerint Németország több hónapja tartó kötélhúzás után elfogadja, hogy az Európai Bizottság (EB) mondja ki a végső szót az eurózóna bankjairól, ha azok megsegítésre szorulnak. Ezzel fontos lépéssel kerültek közelebb a tagállamok az egységes bankszanálási mechanizmus (SRM) működtetéséhez, amelyről Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter meghívására pénteken minicsúcsot tartottak Berlinben. A találkozón az olasz, francia, spanyol, holland és litván pénzügyminiszter mellett részt vett Michel Barnier, az EB belső piacért és így a bankreformért felelős tagja is. A tagállamok célja, hogy a december 19-ei EU-csúcson megállapodjanak a bankunió még nyitott kérdéseiről, mindenekelőtt az SRM részleteiről.
A bankunió létrehozásáról a 2008-as pénzügyi válság nyomán döntöttek, ennek egyik pillére, a bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) 2014 novemberében feláll, aminek azonban csak akkor van értelme, ha sikerül kidolgozni az esetlegesen bajba kerülő nagybankok szanálásának mikéntjét. Berlin eddig a tagállamok hatáskörében akarta hagyni az SRM fennhatóságát, amiben csak Prága és Bukarest támogatta. Most tehát elfogadta, hogy az EB mondja ki a végső szót az adott bank megsegítéséről vagy éppen csődjéről, ami azt is jelenti, hogy Brüsszel hatékonyabban dönthet, hiszen nem 28 tagállam esetlegesen eltérő érdekeit kell közös nevezőre hozni. Ahhoz azonban ragaszkodik Berlin, hogy az EB döntését megvétózhatják a tagállamok, ha közpénz bevonását is feltételezi a bank megmentése.
Továbbra is nyitott a bankszanálás anyagi forrásainak biztosítása. Schäuble el akarja kerülni, hogy a német adófizetők pénzéből kelljen kisegíteni más tagállamok pénzintézeteit, ehelyett nemzeti alapok hálózatát hozná létre, amelyet a hazai bankok hozzájárulásaiból tartanának fenn. Csakhogy a pénzügyileg bizonytalanabb talajon álló tagállamok, mint Spanyolország vagy Olaszország éppen azért lennének hajlandók elfogadni, hogy nagybankjaikról Brüsszelben döntsenek, mert a közös európai mentőalapban mindenki részt venne. Hírek szerint Schäuble nyitott olyan megoldásra, amely tiszteletben tartja a nemzeti költségvetések szuverenitását, és a Financial Times úgy értesült, hogy Hollandia kompromisszumos javaslata a tárgyalási alap. A rendszer lényege, hogy a bajba került bank anyaországának alapját kell először kimeríteni, mielőtt a többi nemzeti alaphoz fordulnának segítségért, ám ezt is megelőzi a bank részvényeseinek és hitelezőinek veszteségleírása. A kompromisszumról az unió pénzügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozóján kellene megállapodni, hogy jóváhagyásra a csúcs elé kerülhessen, de nem zárható ki, hogy még egy rendkívüli tanácsülésre is sor kerül.
Szerző: Fóti Tamás
