Kicsi az esélye annak, hogy az eredeti tervek szerint november végén Vilniusban aláírják az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti társulási szerződést, miután Kijev eddig nem teljesítette a megállapodás politikai feltételeit. Az ukrán parlamentnek szerdán kellett volna szavaznia arról a törvényjavaslatról, amely lehetővé tette volna Julija Timosenko volt kormányfőnek, hogy elhagyja börtönét és Németországban gyógykezeltesse magát.
Megfigyelők kétségbe vonják, hogy Kijev valóban akarja-e a szerződést azt követően, hogy Moszkva a kapcsolatok romlására figyelmeztette, ám Viktor Janukovics államfő nem akarta megtenni az első lépést, hogy kihátráljon a megállapodás mögül, így az EU-t teheti felelőssé az egyébként kölcsönösen előnyös szerződés halasztásáért. Kijev számára is fontos volt a szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglaló társulási szerződés, amelyet az EU és keleti szomszédjai csúcstalálkozóján írtak volna alá november 29-én Vilniusban. A kijevi parlamenti szavazást november 19-re halasztották − ám az uniós külügyminiszterek 18-i találkozóján tárgyaltak volna az ukrán kérdésről, és figyelmeztették Kijevet, hogy az a végső határidő. Nem világos, hogy ha mégis az utolsó pillanatban kiengednék Timosenkót, miként reagálnának az uniós tagállamok.
Szerdán Peter Stano, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja, Stefan Füle szóvivője felszólította Kijevet, hogy szánja el magát az ügy megoldására.
Megfigyelők szerint nem valószínű, hogy Janukovics csatlakozna a Moszkva által erőltetett eurázsiai vámunióhoz, viszont a brüsszeli nyomásnak sem akar engedni, fél szemmel a 2015-ös elnökválasztásra tekintve. Mindazonáltal az valószínű, hogy Janukovics megjelenik majd a keleti partnerségi csúcson és kisebb szerződéseket aláír, így például az uniós légitársaságoknak az ukrán légtér használatát engedélyező megállapodást.
Szerző: Fóti Tamás
