Írország csütörtökön tájékoztatta az Európai Bizottságot és az eurózóna pénzügyminisztereit arról, hogy mentő programját decemberben úgy fejezi be, hogy nem veszi igénybe az elővigyázatossági hitelkeretet. A pénzügyminiszterek napirendjén szerepelt az ír mentő program, így nem véletlen − bár váratlan volt − az ír bejelentés. Az eurózóna nem bánta volna, ha Írország mentő programjának befejezése mellett az Európai Stabilitási Mechanizmushoz folyamodik megelőző hitellehetőségért (nehezített feltételekkel elérhető hitelkeret − ECCL) végszükség esetére. A miniszterek csütörtöki ülésükön pozitívan értékelték az ír kiigazító program 2010-től történt végrehajtását. Mivel azonban az ír makroadatok továbbra is a gazdaság sebezhetőségét vetítik előre, a miniszterek azt akarták − az EB-hez hasonlóan −, hogy Írország fokozatosan térjen vissza a pénzpiacokra, felhasználva az uniós segítséget.
Ahhoz, hogy egy eurózóna-tagállam igénybe vehesse az ECCL-t, több negatív feltételnek kell megfelelnie, többek között nehézségbe ütközik, hogy tartsa magát a stabilitási és növekedési megállapodáshoz, makrogazdasági egyensúlytalanságok jellemzik, és nehezen tudja adósságát finanszírozni a kötvénypiacokon. Dublin függetlenedni akart a brüsszeli felügyelettől, a mentő programról leváló ország gazdaságpolitikáját szigorúbban felügyelik, mint a túlzottdeficit-eljárás alá vontat, mindaddig, amíg nem fizette vissza a nemzetközi hitelezőknek a felvett kölcsön 75 százalékát.
napi gazdaság
Szerző: Fóti Tamás
