Három amerikai közgazdász kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat és a vele járó mintegy 8 millió svéd koronás (1,25 millió dolláros) jutalmat. Eugene Fama és Lars Peter Hansen, a Chicagói Egyetem tanárai, valamint Robert J. Shiller, a Yale professzora azért érdemelte ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia nívós elismerését, mert a különböző pénzügyi eszközök árának hosszú távú trendváltozásához kapcsolódó modellszámításaikkal segítették megbecsülni a pénzpiaci félreárazások kockázatát.
Az akadémia indoklása szerint az eszközárak rövid távú mozgása − vagyis hogy milyen részvényárváltozás várható pár nap alatt − megjósolhatatlan. Elsősorban Fama empirikus kutatása mutatta ki, hogy rövid távon olyan árhatások alakulnak ki, amelyek nem modellezhetőek, ám a hosszú távra, hónapokra, vagy esetleg évekre vonatkozó változások igenis leírhatóak különböző számításokkal.
Az indoklás szerint mindennek számottevő a hatása a megtakarítói csoportok magatartására, a pénzpiaci kockázatok kivédésére és ezáltal a nemzetgazdasági stratégiák pontosabb kialakítására. Hansen, aki egyébként a Becker Friedman Intézet kutatási vezetője, elsősorban a pénzpiaci árak reálgazdasági hatásait vizsgálta, míg Shiller − akiről az S&P által használt ingatlanpiaci Case-Shiller Index kapta a nevét − a részvényár-fluktuáció hatását vizsgálta a vállalatok magatartására. Kimutatása szerint amennyiben egy adott eszközosztályt túláraz a piac, úgy a részvényárak osztalékhoz viszonyított aránya csökken, míg alulárazás esetében nő. Shiller egyébként korábban maga is megjósolta a 2007-es amerikai ingatlanpiaci válságot, amit követően kiadott könyve (Irrational exuberance) bestseller irodalommá vált a szakmáján belül.
