Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő évi argentin választások utánig húzódhat az argentin adósságrendezés ügye, miután a New York-i fellebbviteli bíróság nem fogadta be az argentin kormány petícióját, amelyben egy másodfokú bírósági döntés felülvizsgálatát kérték. A bíróság még augusztusban mondta ki, hogy a dél-amerikai országnak haladéktalanul ki kell fizetnie azon hitelezőit, akik a 2001-es adósságrendezésben nem vettek részt. Néhány hedge fundról van szó, közülük is a legnagyobb az Elliott Associates, amellyel szemben 1,3 milliárd dollárnyi tartozása maradt meg az argentin kormánynak.
Néhány hitelező perre ment
A dél-amerikai kontinens egykori leggazdagabb állama 12 évvel ezelőtt nagyjából 100 milliárd dollár tartozással mondott csődöt. A hitelezők 93 százaléka 2005 és 2010 között belement abba a kormány által egyoldalúan felajánlott adósságátalakításba, amelynek keretében 1 dollár névértékű tartozást nagyjából 25 centre cseréltek. Ezt követően az ország nem törlesztett azoknak, akik nem mentek bele az átstrukturálásba, hanem jogi utat választottak. E befektetők annyira elszántak, hogy tavaly Ghána partjainál lefoglaltak egy argentin felségjelzésű hajót, ám néhány héttel később elengedték, helyette perközösségbe tömörültek, és tavaly októberben részsikerként elérték, hogy egy New York-i bíróság kimondta: az országnak egyszerre kell törlesztenie minden adósa felé, akkor is, ha van megállapodás, és akkor is, ha nincs.
Argentínának 3 milliárd dollárt kellene az év végéig visszafizetnie azon hitelezőinek, akik belementek az átstrukturálásba, amelyhez a tavalyi és a mostani bírósági döntés értelmében jönne hozzá az Elliott által vezetett csoport felé fennálló 1,3 milliárd dolláros tartozás. Az augusztusi bírósági ítélet lényege, hogy Argentína nem tehet különbséget a befektetői között. Az ország viszont úgy értelmezte a döntést, hogy így az adósság átstrukturálásában benn levőknek sem kell törlesztenie, hiszen az egyenlő elbánás ez esetben arra vonatkozik, hogy nem tudja törleszteni 2001-es tartozásait. Az ítélet precedens jellege miatt került egyfelől vissza az amerikai jogi útvesztőbe az ügy, másfelől a nagy hitelminősítők ekkor újabb argentin csődtől tartva lerontották az ország adósságának besorolását. A Fitch tavaly 5 fokozatot vágott.
Aggódnak a precedens miatt
Közben az amerikai kongresszusban és az IMF-ben is téma lett Argentína. Egyfelől a befektetők érdekeit képviselő szervezetek attól tartanak, hogy az ügy precedens lehet. Így nem szándékolt következménnyel járhat más országok adósságátalakításánál, és a tárgyalásos rendezést a jövőben egy szűk csoport − megfelelő jogi apparátussal felvértezve − blokkolhatja, ezáltal a teljes rendezés is elakadhat.
Ez például a tavalyi görög adósságrendezéskor is súlyos válságot okozhatott volna, hiszen annak sikere sok esetben éppen az önkéntes részvételen múlott. Az Elliott ügyvédei azzal érvelnek, hogy a sikertelen tárgyalásért Argentína a felelős, az ügy viszonylag egyedi és nincs hatása más hasonló esetekre. Az 1999-es pakisztáni és a 2002-es moldáviai csődre hivatkoznak, amelyek esetében lényegében sikerült a befektetők 100 százalékát bevonni a rendezésbe.
Az argentin ügy tapasztalataiból kiindulva az IMF-ben elkezdtek kidolgozni egy adósságrendezési sémát, amely jogi keretek közé szorítva mechanikus átstrukturálási javaslatot tenne a fizetésképtelenségbe csúszó országok és befektetőik között (sovereign debt restructuring mechanism − SDRM). Az SDRM-be épített mechanizmusok egy részét például a görög csőd rendezésénél is használták, így például azt, hogy bizonyos makrogazdasági mutatókhoz (infláció, GDP) kötik a kamattörlesztés ütemét és mértékét.
Már az IMF is figyel
A Valutaalap szorosan követi az argentin eseményeket, és felmerült, hogy ha az ország gyorsan ki szeretné fizetni a tartozását, akkor a szervezet áthidaló kölcsönt is nyújthat ehhez, ám az argentin kormány egyelőre nem élt a lehetőséggel. Sőt, tavaly konfliktus is kialakult a Valutaalap és Buenos Aires között, miután Argentína fals statisztikákat nyújtott be a szervezetnek, illetve az energiaszektorban masszív visszaállamosításba kezdett (ami elsősorban a spanyol Repsolt érintette hátrányosan).
Az amerikai legfelsőbb bíróság hétfőn utasította el Argentína kérelmét a másodfokú bírósági döntés felülvizsgálatáról, ám nemzetközi jogászok szerint van mód újabb petíciót benyújtani, és a bíróság is részben technikai okok miatt nem vizsgálta a kérelmet. Megfigyelők szerint az újabb petíció benyújtására jövő októberben kerülhet sor, addig biztosan elhúzódik az ügy. Nemzetközi hitelminősítők egy része úgy látja, hogy Argentína időt nyert, és most elhárult a technikai csőd közvetlen veszélye. A JPMorgan mindezért növelte is argentin kötvénykitettségét, csak ebben a hónapban mintegy 4 millió dollárnyi értékpapírt vásárolt.
A várható visszafizetéssel kapcsolatban ugyanakkor megoszlanak a vélemények, a Merrill Lynch korábban úgy számolt, hogy a törlesztési kötelezettségek komoly kockázatot jelenthetnek, ugyanis az argentin gazdaság nagymértékben ki van téve a nyersanyagárak mozgásának. A JPMorgan vételi ajánlását a többi nagy befektetési ház, így a Goldman vagy az Aberdeen nem követi, mivel csődre számítanak, és már az augusztusi másodfokú bírósági döntést követően adni kezdték argentin papírjaikat − így az ország devizatartaléka csaknem 20 százalékkal, 35 milliárd dollárra apadt.
Reuters
