A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt az eurózónában hatályos 0,5 százalékos alaprátához, illetve a nullaszázalékos betéti rátához az Európai Központi Bank (ECB) szokásosnál egy nappal hamarabb ülésező kormányzótanácsa tegnapi párizsi kamatmeghatározó találkozóján. Néhány piaci szereplő csalódására a szokásos frázisokon túl Mario Draghi, a jegybank elnöke nem említette az LTRO program − a bankoknak a múlt év végéig juttatott 1000 milliárd eurónyi olcsó hitel − esetleges meghosszabbítását. Igaz − árulta el Draghi −, a legutóbbi üléshez hasonlóan most is szóba került a kamatvágás lehetősége.
Megfigyelők szerint az ECB arra kényszerülhet, hogy újabb LTRO-t indítson, máskülönben automatikusan szigorodnának a monetáris kondíciók a közös térségben (miközben az USA-ban a kilépési stratégiával kapcsolatos várakozások ellenére valójában nő a likviditás). A Reuters által megkérdezett elemzők többsége például azt várja, hogy még az idén bejelenthetik az LTRO3-at, amelynek elindulására a jövő év elején kerülhet sor. A bankok a múlt év vége óta ugyanis fizetik vissza a felvett kölcsönt, a bankközi rendszerben forgó év eleji extra 800 milliárd euró mostanra 221 milliárdra apadt és jövőre teljesen eltűnik. Annyit azért jelzett Draghi, hogy továbbra is nyitva áll annak lehetősége, hogy fennmaradnak a laza kondíciók, például a bankoknak a likviditási intézkedések 2014 végéig rendelkezésükre állnak. A kamatok pedig a mostani rekordalacsony szinten maradnak vagy esetleg még lejjebb is kerülhetnek. Ha szükséges, minden rendelkezésre álló eszköz bevethető − hangsúlyozta Draghi, amiből a nemzetközi sajtó képviselői közül egyesek az LTRO3-ra történő utalást olvasták ki. A bankok számára rendelkezésre álló olcsó forrást hitelezésre, illetve egymás finanszírozására használhatják, de az egyes intézményeknél jelentkező pótlólagos tőkeigényt ebből nem lehet fedezni − tette hozzá az ECB feje.
A Reuters idézett konszenzusa szerint a mostani kamatszint 2015. áprilisig fog fennmaradni, míg a határidős kamatlábak júliusi alacsony szintjeik közelébe süllyedtek. Vagyis most nincs is szükség gyors beavatkozásra, a bankközi hitelpiac egyelőre zavartalanul működik. Az októberi üléstől korábban ugyanis azért remélt pár piaci szereplő bejelentést, mert a nyár végén a Fed szűkítésére vonatkozó várakozásokkal párhuzamosan a bankok egymás finanszírozása után fizetett rövid kamatok erőteljesen fölfelé indultak.
A Fed elmaradt szeptemberi jelzésére, illetve az ECB kommunikációjába azóta beépült új elemek hatására (ilyen például az előre tekintő iránymutatás) ezek a rövid kamatok most visszasüllyedtek. Az ECB azt hangsúlyozza, hogy folyamatosan figyeli a pénzpiaci folyamatokat, illetve hogy a gazdasági környezet változásához igazítja előrejelzését és döntéseit. Egyelőre ebből a környezetből sincs nyomás a további lazításra, maga Draghi is kiemelte, hogy a legtöbb bizalmi indikátor az eurózóna gazdasági aktivitásának élénkülésére utal, miközben a legfrissebb szeptemberi inflációs adat továbbra is messze a 2 százalékos jegybanki cél alatt, 1,1 százalékon ragadt.
Reuters
