India, amelynek devizája majdnem összeomlott a Fed monetáris enyhítésének visszavonásával kapcsolatos spekulációk miatt, kemény hangú nyilatkozat megfogalmazását szorgalmazta ennek elítélésére, ám az Egyesült Államok és más fejlett országok szerint a kiigazítás sok országnak azért okozna gondot, mert az elmúlt években nem hajtották végre a gazdaságuk alkalmazkodóképességét javító reformokat − írta a G20 csúcstalálkozóján történtekről a Financial Times. Végül úgy fogalmaztak a résztvevők, hogy a nyugati jegybankok a globális kockázatok mérséklése érdekében \"körültekintően határozzák meg és világosan kommunikálják\" monetáris politikájuk módosításait. Az USA megígérte: a belső gazdasági növekedést oly módon ösztönzi, hogy az támogassa a világgazdaság bővülését is és erősítse a nemzetközi pénzügyi stabilitást. A feltörekvő országok viszont strukturális reformokkal és átlátható gazdasági környezettel segítenek a pénzpiacok nagy kilengéseinek megelőzésében.
Brazília és Argentína ellenállását legyűrve a csúcsértekezlet résztvevői vállalták, hogy 2014 vége helyett 2016 végéig nem hoznak új protekcionista intézkedéseket. Vlagyimir Putyin orosz államfő a G20 soros elnöki tisztét ellátó Oroszország nevében határozottan kiállt e mellett a döntés mellett − Kína nyíltan, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a színfalak mögött támogatta törekvését.
A G20 országai várhatóan 2015 végétől automatikus rendszerben oszthatják meg egymással az adózással kapcsolatos információkat − emelte ki a csúcs záródokumentumából a BBC. Mindennek alapja az az elv lesz, miszerint a profitot abban az országban kell megadóztatni, amelyben az azt eredményező tevékenység folyik (a részletekről lásd külön).
A gazdasági ügyekben mutatott kompromisszumkészség mögött az is állhatott, hogy valamilyen eredményt mindenképpen fel akartak mutatni a világ nagyjai. A politikai téren ugyanis maradt a patthelyzet: Oroszország továbbra is elutasítja a Szíria elleni katonai akciót és folytatja az Aszad-rezsim támogatását, az USA kitart amellett, hogy a kormányerők vetették be a vegyi fegyvereket, ezért légi csapást kell mérni rájuk − nagyjából így foglalható össze, mire jutottak, illetve nem jutottak a résztvevők a találkozó legfontosabb témájában. A G20 többi országa éppen fele-fele arányban támogatják az egyik, illetve a másik felet, amit a The Wall Street Journalnek nyilatkozó elemzők Putyin győzelmeként, Barack Obama amerikai elnök vereségeként értékelnek. (A G8 júniusi észak-írországi csúcsán az orosz elnök még egyedül maradt a szíriai rezsimet támogató álláspontjával.) Obama ma igyekszik meggyőzni az USA kongresszusát a légi csapás helyességéről, a törvényhozás tagjait azonban elbizonytalaníthatja, hogy az amerikai lakosságnak csak ötöde támogatja a támadást.
Reuters
