Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Angela Merkel kancellárra a legkevésbé sem jellemzőek a váratlan kitörések, ám az egyik ritka kivételnek tegnap tanúja lehetett az az ezer ember, aki részt vett a politikus nagygyűlésén. Merkel teljes határozottsággal leszögezte, hogy Görögországot nem szabadott volna felvenni a közös európai valutát használó közösség tagjai közé. Az adósságválság még sok éven át fog fortyogni - tette hozzá -, majd elődjére, a szociáldemokrata Gerhard Schröderre mutogatott, mondván: német részről ő engedte be a görögöket az eurózónába.
Schröder kancellár elfogadta a görög jelentkezést és ezzel meggyengítette a stabilitási megállapodást (amely előírja, milyen makrogazdasági követelményeket kell teljesíteniük az övezet tagállamainak). Mindként döntése alapvetően rossz volt, egyben ez volt az egyik kiindulópontja a jelenlegi problémáknak - idézte a német média Merkel szavait.
Nem teljesen irreális
A kancellár asszony azt követően támadott vissza, hogy az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) ráerősítettek a görög válság kezelésével kapcsolatos bírálatukra. Peer Steinbrück, az SPD kancellárjelöltje azt veti ellenfele szemére, hogy nem beszél őszintén a görögországi helyzettel kapcsolatos valós költségekről. Ezzel főként Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter megjegyzéseire utalhatott, amelyek szerint a görögöknek újabb segélycsomagra lehet szükségük. Schäuble tegnap azt mondta, hogy az IMF 11 milliárd dolláros becslése a harmadik pakk összegére \"nem teljesen irreális\".
Merkel és pártja továbbra is 39-25 arányban vezet az ellenzék legnagyobb erejével szemben, ám szakértők szerint nem mehet biztosra a szeptember 22-ei választások előtt. Kínosan kerüli, hogy bármi olyat tegyen, ami miatt veszthet. Nincs olyan ügy, amely ilyen vagy olyan irányban eldönthetné a meccset, így előfordulhat, hogy csak minimális győzelmet arat, ha ellenfelei lendületbe jönnek az utolsó hetekben - mondta a CNBC-nek Josef Janning, a német külügyi intézet tagja.
