A kínai ipari termelés 9,7 százalékkal nőtt tavaly július óta, ami komoly emelkedés a 8,9 százalékos júniusi adathoz képest. Utoljára februárban nőtt ilyen ütemben a termelés. A legnagyobb növekedés az acél-, cement- és az energiatermelésben volt, ami azt jelzi, hogy a kínai növekedésben továbbra is nagy szerepet játszik az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztés. E szektorok jelképezik leginkább azt a hitel- és befektetés vezérelte növekedést, amelytől a fogyasztásközpontú modell felé terelné a gazdaságot az új kínai vezetés. Elemzők kiemelik, hogy a strukturális változások eléréséhez idő kell. A kiskereskedelmi forgalom 13,2 százalékkal nőtt júliusban tavaly nyárhoz képest, ami valamivel lassabb növekedés, mint a júniusban tapasztalt.
A fogyasztói árak 2,7 százalékkal nőttek az elmúlt évben, és mindössze 0,1 százalékkal június óta, tehát a mutató jóval a 3,5 százalékos inflációs plafon alatt van. A csekély inflációs nyomás miatt elemzők és a kormányzat közgazdászai közül is sokan a 6 százalékos alapkamat csökkentését sürgetik, ami tovább serkentené a növekedést. A központi bank azonban attól tart, hogy egy kamatvágás után a piaci szereplők nagyobb élénkítésre számítanának, ez pedig ellentétes a kormány céljaival. Ehelyett kisebb mértékű, célzott változtatásokkal igyekeznek élénkíteni a gazdaságot. A kormányzat reformok melletti eltökéltségét azonban mutatja, hogy nem lép közbe a jüan dollárral szembeni felértékelődése ellen, még ha ez kárt okoz is az exportőröknek.
Bár az infláció összességében nem magas, az élelmiszerek ára gyorsan emelkedik, ami, lévén hogy a szegényebb rétegeket érinti a legrosszabbul, komoly nyomást jelenthet a társadalmi és politikai stabilitásra. Az élelmiszerárak összességében 5 százalékkal emelkedtek, ezen belül egyes zöldségek 12 százalékkal drágultak, míg a marhahús ára 30 százalékkal nőtt.
A fogyasztói árak alacsony inflációja mellett a termelői árak 17 hónapja csökkennek, ami aggasztja a megfigyelőket, bár pozitív jel, hogy a defláció mértéke a júniusi 2,7 százalékról 2,3-re lassult. A Fitch Ratings hongkongi közgazdásza szerint a deflációt a múltbéli túlzott befektetések és az ipari többletkapacitás okozza, amelyet azzal a kiegyenlítődéssel lehet ledolgozni, ami úgy tűnik, elindult a kínai gazdaságban.
