A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Nem kamatadóról van szó, hanem a tőkét terhelő befizetésekről, amelyekből a bankok bedőlése esetén a betétek értékét garantáló betétbiztosítási alapot töltenék fel. Jelenleg ennek terhe az állami költségvetésen nyugszik. Steven Munchenberg, az ausztrál bankszövetség elnöke úgy véli, hogy olyasmire akar tartalékot képezni a kormány, aminek bekövetkezése nagyon valószínűtlen, azaz feleslegesen vonná ki a forrást a bankokból. Ráadásul olyankor rontaná a betétgyűjtés feltételeit, amikor a nemzetközi pénzügyi szervezetek arra ösztönzik a pénzintézeteket, hogy tőkehelyzetük biztonságosabbá tétele érdekében erősítsék a betétekre alapozott finanszírozásukat.
David Murray, a Commonwealth Bank korábbi vezetője arra figyelmeztet, hogy mivel a bankszektor biztosítja a pénzáramlást a gazdaság szereplői között, minden adó, amely ezt az ágazatot terheli, olyan, mintha növelnék a fogyasztási adót. Cameron Clyne, a National Australia Bank elnöke helyesnek tartja, hogy valamilyen módon bevételeket állítsanak szembe a jövőbeni esetleges kiadásokkal, a megoldásról azonban nincs túl jó véleménye. Szerinte a politikusok megint úgy csatlakoztak a bankokat ostorozók közé, hogy javaslatukat nem támasztották alá megfelelő előzetes elemzésekkel.
A választásokra készülő kormány ugyanakkor az ausztrál gazdaságnak lendületet adó nyersanyagexport lassulása miatt a korábbinál nehezebb helyzetbe került. Kénytelen volt 2,75 százalékról 2,5 százalékra rontani az idei GDP-növekedésre adott előrejelzését, és elismerte, hogy a költségvetés hiánya 30 milliárd ausztrál dollár (26,7 milliárd USA-dollár) lesz a korábban várt 18 milliárd helyett. A céges adóbevételek csökkenése 33,3 milliárd dollárral rövidíti meg a büdzsét a következő négy évben, ezért − a bankbetétadó mellett − emelni akarják a cigaretta adóját, eltörölnék a cégautók után igénybe vehető adókedvezmények egy részét és javítani akarják az adó- és járulékbehajtás hatékonyságát. A költségvetési deficit így irigylésre méltó, a GDP 1,9 százaléka lehet a 2014. június 30-án végződő adóévben.
