Elégedetten nyugtázta a múlt héten Bukarest, hogy az eladásra kínált Tranzgaz Medias (TGN) 15 százalékos részvénycsomagjáért tolongtak a külföldi és a belföldi befektetők. A közel négyszeres túljegyzés a gazdasági tárca szerint jó kezdésnek számít a 2013-ra meghirdetett privatizációs folyamatban, az eladott részvények 70 százalékát ugyanis külföldiek vásárolták meg, ami azt bizonyítja, hogy a határokon túl is jelentős az érdeklődés a romániai állami vállalatok iránt. A másodlagos kibocsátás során a részvények 179 lejes áron keltek el, így a tranzakció 72 millió eurós bevételt jelent az állami költségvetés számára. A kevésbé derűlátó piaci szereplők szerint azonban az érdeklődés pusztán a jelentős árkedvezménynek köszönhető, az állam tulajdonképpen veszített az ügyleten. A TGN-t részvényenként 171 és 230 lej (1 euró=4,4 lej) közötti áron hirdette meg a tárca, az ársáv alsó szintje 20 százalékkal alacsonyabb, a felső szint 7,7 százalékkal volt magasabb a papírok tőzsdei árfolyamánál, így jó esetben 90 millió eurós bevételre számítottak. A részvények ára január közepén 231 lejen állt, a privatizáció hírére azonban az árfolyam 197 lejes szintig süllyedt szerdán, a 15 százalékos részvénycsomag azonban még így is 9 százalékkal olcsóbban kelt el a piaci árnál. Pedig az országos gázhálózatot üzemeltető TGN, amely a Nabucco-projektben is részt vesz, Románia egyik legértékesebb vállalata, tavaly 298 millió eurós forgalom mellett 63 millió eurós nettó profitot termelt. Bukarest azonban lépéskényszerben van, a nemzetközi hitelezők ugyanis megelégelték, hogy évek óta hiába követelik az állami vállalatok magánosítását és átszervezését, ezért május végéig adtak haladékot a folyamat beindítására.
A Nemzetközi Valutaalap szigora hatott, a kormány sorra hirdeti meg vállalatait, köztük több stratégiai fontosságú energetikai céget. Április közepén dobják piacra az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica 10 százalékát, szeptemberben hirdetik meg a Romgazt és az Oltenia energetikai holdingot és a jelenleg csődvédelem alatt álló Hidroelectricát is. A privatizációs listán azonban több, jelentős veszteséget termelő vállalat is szerepel, ezek értékesítése már korántsem lesz olyan zökkenőmentes, mint a TGN-é. Tavaly például a rekordprofitot termelő Petrom kisebbségi csomagjának eladása érdeklődés hiányában hiúsult meg, de az ország legnagyobb vegyipari cégére, az Oltchim vállalatra sem érkezett értékelhető ajánlat.
A román vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfa CFRM) 51 százalékos részvénycsomagjának kikiáltási árát 797,05 millió lejben (181 millió euró) határozta meg a közlekedési tárca, a rossz nyelvek szerint a társaságért közel ugyanennyit kapna a kormány, ha a 39 ezer tehervagont és a 900 mozdonyt ócskavasként értékesítenék. A közlekedési tárca adatai szerint a CFRM 2007-ben volt utoljára nyereséges, amikor az éves nettó profit elérte a 4,7 millió lejt. Az azt követő időszakban azonban egyre rosszabbul alakultak a dolgok, a vállalat 2008 és 2012 között összesen 1,2 milliárd lejes veszteséget halmozott fel. Április végén derül ki, hogy átveszi-e valaki a február végén meghirdetett román posta 51 százalékos többségi részvénycsomagját. A szolgáltató országszerte 7100 hivatalt működtet, alkalmazottainak száma meghaladja a 32 ezret. A pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a Posta Romana SA bevétele 2011-ben 8,7 százalékkal, 1,26 milliárd lejre csökkent, a veszteség eközben 50 százalékkal, 182,9 millió lejre emelkedett. Az elmúlt három év kumulált vesztesége meghaladta a 400 millió lejt. Stratégiai befektetőt keresnek a Taromnak is, a tavaly már 252 millió lejes veszteséget termelő légitársaság eladására azonban gyakorlatilag minimális az esély, a kormány által kinevezett szakmai menedzsment létszámleépítésekkel és hatékonyságnöveléssel próbálja menteni a menthetőt.
Ront a helyzeten, hogy az eladósorban lévő vállalatok dolgozói egyre vehemensebben tiltakoznak a privatizáció ellen, attól tartanak ugyanis, hogy az új tulajdonos azonnal elbocsátásokba kezd. A CFRM és a posta dolgozói már utcai megmozdulásokat is tartottak, ezek az akciók azonban távol tarthatják a potenciális befektetőket. Félő tehát, hogy a veszteséges cégek Bukarest nyakán maradnak, az értékes vállalatokat pedig a kormány kénytelen lesz feláldozni a hitelezők oltárán.
Reuters
