Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy-Britannia leblokkolhatja az Európai Unió készülő új hétéves költségvetését, ha nem sikerül megfelelően ellenőrizni a kiadásokat, illetve ha London nem tud \"jó szerződést\" elérni a büdzséről szóló tárgyalásokon. Mindezt David Cameron brit kormányfő helyezte kilátásba a BBC tévének adott interjúban pártja, a Konzervatív Párt tegnap kezdődött kongresszusa előtt. Cameron azt nem fejtette ki, hogy mit tartana brit szempontból jó megállapodásnak, azt viszont igen, hogy nézete szerint két uniós költségvetést kellene készíteni: egyet az euróországoknak és egy másik, talán szélesebbet mindenki másnak. Az eurózóna tagjainak külön büdzséjét az indokolja, hogy nekik kölcsönösen sokkal jobban kell támogatniuk egymást − mondta a brit miniszterelnök, hozzátéve: a közös pénzre alapuló gyors integráció az eurózónában Nagy-Britannia számára is jó alkalmat jelent arra, hogy elérje, amit mindig is akart Európában. Ez pedig nem más, mint egy szabadkereskedelmen, a piacok nyitottságán alapuló Európa − korlátlan politikai integráció nélkül.
Nagy-Britannia a tavaly decemberi EU-csúcson már megvétózta az alapvetően az eurózóna megsegítését célzó uniós megállapodást a 27 tagú fiskális unió létrehozásáról (Napi Gazdaság, 2011. december 12.). A többiek tudják, hogy képes vagyok erre, akármekkora a nyomás − emlékeztetett Cameron −, és ha nem tudunk elérni egy olyan megállapodást, amellyel kontroll alatt tartjuk a büdzsét, ha továbbra is teret nyernek a jelentős kiadásnöveléssel járó ötletek, akkor nem fogok igent mondani rá.
Az európai vezetők a következő hónapokban vitatják meg a 2014−2020-as időszakra szóló költségvetést (november 22-én rendkívüli csúcsértekezlet is lesz ez ügyben). A benne várhatóan szereplő évi 130-140 milliárd euró önmagában nem óriási összeg − vélik elemzők −, de tekintettel a részben már zajló reformokra, a versenyképesség növelését szolgáló tervekre vagy éppen a pénzügyi szektor átalakítására, nagyon nem mindegy, hova jut pénz. Ha például nem változik meg alapjaiban az agrártámogatások mai rendszere, akkor továbbra is a földtulajdonosokhoz kerül az uniós büdzsé harmada, függetlenül attól, hogy gazdaságilag mennyi értelme van. (Nagy-Britannia ezzel nem járna nagyon rosszul, mert a még Margaret Thatcher által kiharcolt szabályozás értelmében visszatérítést kap.) A brit miniszterelnök − saját euroszkeptikusait is megnyugtatandó − kilátásba helyezte, hogy a 2015-ös választások után népszavazást rendeztet bármilyen újabb uniós szerződésről, de azt is hangsúlyozta, ő azt szeretné, hogy Nagy-Britannia maradjon az unió tagja.
