Az európai bankoknak jogilag is elkülönült társaságokba kellene szervezniük kereskedelmi banki, illetve befektetési banki műveleteiket, a felső vezetés bónuszát pedig részben a pénzintézet adósságát is megtestesítő papírokban kell kiadni. Ezek a legfontosabb javaslatai annak az uniós tanácsadói csoportnak, amelyet az illetékes biztos, Michel Barnier hívott életre februárban Erkki Liikanen finn jegybanki kormányzó vezetésével.
A kereskedelmi és a befektetési tevékenységek szétválasztását Nagy-Britanniában, illetve az USA-ban is javasolták a válság utáni bankreformok során, sőt ezek bevezetését már meg is kezdték. A Liikanen-csoport tegnap közzétett tervezete ezen túlmenően azt is tartalmazza, hogy a bankok hozzanak létre a mérlegükön kívül egy pufferállományt saját kötvényekből, illetve egyéb eszközökből. Ezt azonban csak adósságaik, illetve veszteségeik mérséklésére vehetnék igénybe, meghatározott feltételek mellett. Ezeket az eszközöket kellene felhasználni a felső vezetés javadalmazására is − hangsúlyozza a jelentés −, így az összhangban lehetne a bank hosszabb távú teljesítményével. Ha egy pénzintézet állami segítségért folyamodik, a pénzügyi felügyeletek le is nullázhatják a pufferben levő papírok értékét.
A tevékenységek szétválasztására csak bizonyos üzemméret, illetve a befektetési tevékenység meghatározott aránya fölött kerülne sor; ennek pontos mértéke még heves viták tárgya lehet, de a Reuters szerint olyan nagy bankok biztos érintettek lehetnek, mint a brit Barclays, a német Deutsche Bank vagy a francia BNP Paribas. A jelentést az év végéig megvitatják az Európai Bizottság szakértői, utána indulhat el az uniós jogszabállyá válás útján; az első kommentárok szerint azonban lehet, hogy már csak annyi hozadéka lesz a Liikanen-csoport tevékenységének, hogy lökést add a tőle függetlenül megszületett európai bankuniós tervnek.
