Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly év vége óta az EU recesszióban vagy ahhoz közeli állapotban van, az általános gazdasági hangulat soha nem volt ilyen borús az elmúlt három évben, az álláskeresési kilátások sokkal rosszabbak, mint a válság előtt − szögezte le az EB negyedéves foglalkoztatási és szociális jelentése. Még soha nem mutatkoztak ekkora eltérések az egyes tagok foglalkoztatási és társadalmi helyzete között, ezért sürgősen végre kell hajtani a tavaly júliusban elfogadott 2012. évi országspecifikus ajánlásokat és be kell vezetni a bizottság foglalkoztatási csomagjában szereplő intézkedéseket − nyilatkozta az EB közleménye szerint Andor László, az illetékes uniós biztos. A háztartások jövedelmének hanyatlása és a növekvő gyermekszegénység azt jelzi, hogy − az EB-elnök José Manuel Barroso korábbi szavaival élve − \"valóságos szociális vészhelyzet\" áll fenn Európában.
Különösen aggasztó, hogy továbbra is nő a munkanélküliség, az állástalanok száma március végén elérte a történelmi rekordot jelentő 25,3 milliót − ez 11,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta uniós szinten 10,4 százalék − a 27-ből csak tíz tagállamban nem emelkedett −, fokozódtak az egyenlőtlenségek a jobban teljesítők és a periféria országai között. A legalacsonyabb és a legmagasabb munkanélküliségi ráta − azaz a 4,5 százalékos osztrák és a 25,1 százalékos spanyol − közti különbség minden eddigit felülmúl. A tartós munkanélküliek száma tavaly óta 15 tagállamban emelkedett, elérte a 10,7 millió főt, ezzel az aktív népesség 4,5 százalékát (utóbbi 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál). Ezenfelül mintegy 8,6 millió dolgozó alulfoglalkoztatott, részmunkaidős alkalmazott − túlnyomó többségük nő −, és 10,9 millióan vannak az inaktivitás és a munkanélküliség közti \"szürke zónában\" (például azok, akik felhagytak az álláskereséssel).
Az ifjúsági munkanélküliség a második negyedévben nem nőtt, de így is a drámai 22,5 százalékos aránynál tartott júliusban. Az EU 12 országában haladja meg ez a ráta a 25 százalékot − Magyarországon az elérhető legfrisebb, idén júniusi adat szerint 28,6 százalékos volt −, és csak Ausztriában, Németországban és Hollandiában alacsonyabb 10 százaléknál. A huzamos ideig tartó inaktivitás kockázatának növekedését mutatja a se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok számának emelkedése is. A bizottság ezen idén részben egy olyan javaslattal próbál segíteni, amelynek értelmében a fiatalok vagy a tanulmányaikat követő négy hónapon belül munkahelyhez jutnak, vagy továbbra is oktatásban, illetve szakképzésben vesznek részt, egy másik javaslata pedig a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére irányul majd.
