Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Puhítana a likviditás fogalmi meghatározásán az Európai Központi Bank (ECB), tekintettel az európai valutaövezetben tapasztalható problémákra − értesült a Bloomberg európai jegybanki forrásokból. Az elsősorban a francia jegybank által támogatott lazítás a Basel-III-as előírások között a likviditásfedezeti rátára irányulna; az európaiak azt szeretnék elérni, hogy bizonyos eszközfedezetű értékpapírokat és vállalati hiteleket is beleszámíthassanak a pénzintézetek a likviditási arányszámukba. A likviditásfedezeti ráta a pénzügyi válság után szigorított Basel-III-as szabályok szerint a jó minőségű likvid eszközök, valamint a következő hónapban várható nettó pénzkiáramlás hányadosa. Az aránynak meg kell haladnia a száz százalékot, az eredeti elképzelés szerint ugyanis így magabiztosabban vészelnék át a bankok a hitelpiac újbóli befagyását. A \"jó minőségű és likvid eszközök\" meghatározása azonban mindig is éles viták tárgya volt.
Amikor tavaly egyértelművé vált, hogy a szigorúbb szabályokra készülő bankok − különösen Európában − brutálisan visszafogták a hitelezést, és ezzel az egész kontinens recesszióba csúszott, már a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) is jelezte, hogy újragondolják a likviditásra vonatkozó előírásokat. A szabályok ugyan csak 2015-ben lépnek hatályba, de a bankok már megkezdték a felkészülést; ezzel együtt a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) legfrissebb, tavaly év végi adatai szerint összesen 1760 milliárd euró hiányzik a bankok likviditási tartalékából. A pénzintézetek azonban csak nehezen tudnák tovább emelni a likviditási tartalékaikat, többek között azért, mert a biztonságos eszközök piaca rohamosan csökken.
Az ECB azóta többször is hangot adott azon álláspontjának, miszerint bizonyos feltételek esetén − különösen ha a bankoknak túl nagy mennyiségű likvid tartalékot kell felhalmozniuk − romlik a monetáris politika hatékonysága a túl szigorú szabályok miatt. Az európai jegybank fedezeti követelményekkel kapcsolatos szabályozása egyébként az adósságválság idején jóval lazábbá vált, mint ami a bázeli szabályokból következne, a cél tehát inkább a két követelményrendszer összhangjának megteremtése lehet. A Bloomberg forrásai szerint az ECB álláspontját a BCBS számos tagja ellenzi, köztük amerikaiak is, a tárgyalások azonban tovább folynak, és egy esetleges kompromisszum után szeptemberben akár hivatalos bejelentés is következhet.
