Mélyül az európai recesszió

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az eurózónában augusztusban is változatlanul rohamosan zsugorodik a gazdaság − derült ki a beszerzésimenedzser-indexet (PMI) összeállító Markit piackutató adataiból. A globális konjunktúrára általában érzékenyebb feldolgozóipar és a rugalmatlanabb szolgáltató szektor teljesítménye egyaránt romlott − igaz, a feldolgozóipar legalább valamivel kevésbé meredeken zuhan. A két magországban, Németországban és Franciaországban az eurózóna egészénél is nagyobbat javultak az ipari mutatók, de ez sem mentette meg a legnagyobb európai gazdaságot attól, hogy kompozit PMI-je 38 havi mélypontra kerüljön. A Markit elemzője szerint az adatok megerősítik, hogy az eurózóna GDP-je a harmadik negyedévben is recesszióban marad, méghozzá a második negyedbelinél jóval mélyebb, közel egyszázalékos visszaesés jöhet.

Az Atlanti-óceán túloldalán ezzel szemben a belső kereslet láttán jóval derűsebben tekintenek előre a vállalatok, és ennek megfelelően bővülést mutat a feldolgozóipari PMI. Az Egyesült Államok feldolgozóiparán belül az exportkereslet gyengesége jelenti a gondot − ebben mind a dollár erőssége, mind az európai fogyasztás összeomlása szerepet játszik −, ezért a vállalatok jövőbeli foglalkoztatásbővítési terveiket visszavették. Az alacsony árak miatt azonban az új megrendelések alindexe jelentősen emelkedett, ami optimizmusra ad okot a következő hónapokra nézve. Elemzők szerint az USA talán már túl van a gazdaság megtorpanásán és a lassú fellendülés némi erőre kaphat.

Az igazán lehangoló meglepetést tegnap Kína okozta. Miközben az állami nagyvállalatok felé torzító hivatalos PMI némi emelkedést mutat, addig az HSBC és a Markit felmérése − amely a kisebb, magánkézben lévő cégeket szondázza − most már súlyos visszaesést mutat. Az összes részmutató erősen romlott, a jelentés szerint a termeléstől az exportrendeléseken át a meglévő rendelésállományig, egyedül a felhalmozott készletek bővültek. Ez utóbbi kereslet hiányában természetesen inkább problémát jelent. A tisztújítások előtt álló pekingi politikai elitnek ennél is nagyobb problémát jelenthet, hogy a kis cégek már inkább elbocsátanak, mintsem új munkaerőt vennének fel. A kínai vezetés a \"kemény landolás\" és a szociális válság elkerülése érdekében több fronton is élénkíteni kezdett − többek között önkormányzati gigaberuházások és a monetáris élénkítés szintjén −, ez azonban az exportorientált gyárakban egyáltalán nem mutatkozik meg.