Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevesebb mint négy hónap van hátra a november 6-ai amerikai elnökválasztásig, s bár Barack Obama elnöki elfogadottsága ritkán lépi át mostanában az ötven százalékot, így jóval alacsonyabb, mint a hivatalban lévő elnököké volt az utóbbi választásokon − republikánus ellenfelénél, Mitt Romney-nál azonban a közvélemény-kutatások szerint így is sokkal többen szavaznának őrá. A New York Times pollokat összegző szakírója, Nate Silver szerint ez azért lehet így, mert Obama tevékenységének elfogadottsága a külső környezet − főleg a gazdaság lefulladása − miatt alacsony, maga a jelölt azonban, riválisával ellentétben, magas népszerűségi pontszámokat kap a választóktól.
Romney kampánya a munkaerő-piaci lassulásra reagálva mindenképpen a gazdaságra terelte volna a hangsúlyt, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban nem biztos, hogy ez jó stratégia. A republikánus jelöltben ugyanis egyedül a deficitcsökkentés terén bíznak jobban a választók a Pew köz-véleménykutató szerint, mint a sikeresen nagy állampártiként leírt Obamában − az összes többi kérdésben az adóügyektől a munkanélküliségig azonban a hivatalban lévő elnök tűnik megbízhatóbbnak. Egyes elemzők szerint Obama hiába szürkült el elnökként − nem hozta el azt a változást, amit előző elnöki kampányában ígért −, ellenfelének a választók által negatívabban megítélt személyiségjegyeire, például mormon vallására, elit életstílusára és Wall Street-i múltjára sikeresen irányította rá a figyelmet.
A választás azonban végső soron az államokon fog eldőlni, azon belül is az elnökválasztásokon általában csatatérként szolgáló ütköző államokban. Az itt történt változások részben Obamának kedveznek: az elnök ugyanis elődeivel ellentétben akár azt is megengedheti magának, hogy elveszítse a két klaszikus csatateret, Ohiót és Floridát. A népességen belüli változások miatt a korábban a republikánusokhoz húzó délnyugati államokban − Nevadában, Coloradóban és Új-Mexikóban − a szavazókon belül megnőtt az inkább demokrata rétegek súlya, elsősorban a spanyol ajkú és a jómódú liberális szavazóké. Ha Obama megnyeri ezeket az államokat, és hozza a választói térkép hagyományosan demokrata részeit is, akkor a nagy csataterek elvesztésével is nyerhet. Még úgy is, hogy a 2010-es népszámlálás után a republikánus államok voltak a választói térkép újraszabásának nyertesei: a stabilan kék New York, Illinois és New Jersey összesen éppen négy elektort vesztett, amennyit a betonbiztos republikánus Texas nyert.
