Erősítené néhány terület \"páneurópai\" jellegét a következő ciklusban az Európai Unió, határon átnyúló, közös pénzből épített közlekedési, energetikai, infokommunikációs szupersztrádákkal. Az elkövetkezendő hónapok vitában még változhatnak a többéves költségvetés javaslatában szereplő keretszámok - az aktív, érdekelt magyar vállalatok akár a magyar EP-képviselőknek eljuttatott javaslatokkal is segíthetik a magyar álláspont kialakítását egyes fejezetek esetében. 2014-től nemcsak a kohéziós pénzek lennének megvonhatóak a tagállamoktól.
Átnyúlik a határokon az Unió
A többéves költségvetés új elemeként jelenik meg a \"Connecting Europe Facility\" eszköz, amelyből határon átnyúló infrastrukturális, közlekedési, informatikai és energetiai projektek lesznek finanszírozhatóak. A tervszámok szerinti 50 milliárd euróból (2011-es árakon) 31,7 milliárdot közlekedésre,(beleértve 10 milliárdot a Kohéziós Alapokból), 9,2 milliárdot IKT beruházásokra, 9,1 milliárdot pedig energia-infrastruktúrára fordítanának.
A Connecting Europe-t külön költségvetésből (illetve a kohéziós alapból elkülönített összegekből) finanszíroznák. A Connecting Europe mögötti egyik érv az, hogy a tagállamok eddig sokkal inkább a nemzeti hálózatok kialakítására-befejezésére koncentráltak, és a határokon átnyúló összeköttetések sokkal kevesebb pénzt és figyelmet kaptak, tagállami szinten nehezebben voltak menedzselhetőek - mondta a Napinak nyilatkozó szakértő. A Bizottság úgy gondolja, hogy a Connecting Europe uniós szintű menedzselése orvosolni tudja majd a problémát. Abdulwahab Ádám (Európai Bizottság DG Regional Policy) meglátása szerint a magyaroknak a Connecting Europe terve legfeljebb azért lehet előnytelen, mert ha még nem épültek ki elegendő mértékben a nemzeti hálózatok, az új projektek ezektől vonhatnak el pénzt. Viszont segíthet, ha a Bizottság is nyomást gyakorolna, hogy a szomszédos országokkal javuljanak az infrastrukturális kapcsolatok - beleértve a határon túli magyarlakta területeket is.
| Fő költségvetési fejezetek | 2007-2013 | 2014-2020 | Különbség |
| (milliárd EUR) | (2011-es árakon) | (százalékban) | |
| 1. Intelligens és inkluzív növekedés | 438 | 491 | 12 |
| Horizont 2020 | 55 | 80 | 50 |
| Versenyképesség és KKV-k | -- | 2,4 | -- |
| Kohéziós politika | -- | 336 | -- |
| Összekapcsolódási eszköz | -- | 40 | -- |
| 2. Fenntartható növekedés | 413 | 383 | -7 |
| 3. Biztonság és állampolgárság | 12 | 19 | 55 |
| 4. Globális Európa | 56 | 70 | 25 |
| 5. Adminisztráció | 56 | 63 | 12 |
| Költségvetés abszolút értékben | 976 | 1025 | 5 |
| Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában | 1,12 | 1,05 | -0,7 |
| Forrás: Európai Bizottság tervszámai (Herczog Edit prezentációja) |
Kiemelten fejlesztendő a humán tőke
Az Európai Szociális Alap a jövőben kohéziós pénzekből legalább 25 százalékkal részesül, amibe nem számolják bele a Connecting Europe alap pénzét. Összességében 84 milliárddal gazdálkodna. Az integrált foglalkoztatási, szociális politika és befogadás feladataira 850 milliót, 80 milliárdot pedig kutatás-fejlesztésre fordítanának. Az ESZA allokáció minimumának meghatározása főleg politikai üzenetnek tűnik forrásunk szerint, annak kommunikációja, hogy a humán tőke befektetés kiemelt fontosságú. Egyelőre úgy tűnik, a tagállamok nem is egyöntetűen támogatják, mert vihet némi rugalmatlanságot a rendszerbe.
Nemcsak a kohéziós pénzek vonhatóak meg a jövőben
A kohéziós politikában a jövőben kiterjesztenék a költségvetési fegyelmezetlenség esetén leállítható kifizetéseket: jelenleg ez csak a Kohéziós Alapra terjed ki, a jövőben más alapokra (elsősorban ERFA és ESZA) is vonatkozhat - figyelmeztet a szakértő. A szabályok lehetőséget adnak a kedvezményre, ha a bajba jutott igyekszik, de nagyobb lehetőséget nyújtanak a büntetésre is, ha a tagállamok úgy ítélik meg, nem történik elég erőfeszítés. Igaz, hogy ezt a büntetést meg egyik tagország esetében sem alkalmazták - javasolni is csak Magyarország esetében javasolta a Bizottság, a tagállamok jóvá is hagyták, de végül meg életbe lépése előtt megszüntették a szankciót.
A kohéziós alapok jövőbeni megosztása, mérete, tervezett két és fél százalékos limitje körül ma is sok tagállami vita van, Áder János nemrég nyilatkozott a magyar álláspontról a kohéziós alapok szerinte Magyarországnak kedvezőtlen csökkentése, átcsoportosítása ellen. A szakértő szerint viszont a legnagyobb probléma az, hogy számos tagállam nem képes megfelelő úgynevezett \"project pipeline\"-t üzemeltetni, nincs elegendő jól előkészített, nagyobb projekt, ha az egyik komoly késedelmet szenved (mint a 4-es metró), akkor legyen másik, amely képes a bajba került projekt által nem lehívott pénzt abszorbeálni.
Az \"átmeneti régiók\" létrehozása ( a \"konvergenciarégió\" kategóriát meghaladó, de EU-átlag GDP alatti teljesítményű régiók) forrásunk szerint Magyarországot nagy valószínűséggel nem érinti egyelőre, mivel Közép-Magyarország várhatóan az átlag 90 százaléka felett lesz, a többi pedig továbbra is konvergencia-régiónak számítana majd.
A képviselő elégedetlen a magyar kkv-k részesedésével az európai vállalkozásokat támogató pályázatokban: a pályázati hajlandóság 3 százalékkal, a sikeres pályázatok száma 5 százalékkal maradt elaz EU 27 átlagtól. 1800 hazai pályázóból 300 járt sikerrel és mindössze 47 millió eurót hozott el, ezen feltétlenül javítani kellene. A képviselő június végéig várt magyar vállalatoktól, kutatóhelyektől javaslatokat a kutatás-fejlesztés és a kisvállalkozások versenyképességének növelése témájában, ám a Connecting Europe Facility (Európai Összekapcsolási Eszköz) témájában még mindig nyitott a lehetőség.
