Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2008-as pénzügyi válság óta először csökkentette irányadó kamatrátáját tegnap a kínai jegybank, amivel alaposan meglepte a piaci szereplőket. Az irányadónak számító hitelkamatláb 25 bázisponttal, 6,31 százalékra, míg a betéti kamatráta ugyanilyen mértékben, 3,25 százalékra csökkent. Az alapkamathoz éppen egy éve júlusban nyúlt utoljára a PBOC, akkor a rekordmagas infláció miatt kellett 25 bázispontot emelni, ám azóta az árindex folyamatosan süllyed, és júniusban akár a jegybanki 3 százalékos cél alá is kerülhet, amivel a betéti reálkamatláb ismét pozitív előjelet kapna.
A legtöbb elemző mégis inkább arra számított, hogy a kínai gazdaság lassulását ellensúlyozva a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját fogja tovább csökkenteni a jegybank, amelyet egyébként tavaly november óta összesen három lépésben, 150 bázisponttal már leszállított az akkori rekord 21,5 százalékos szintről. A tartalékolási rátával elsősorban a jegybank a hitelpiac kínálati oldalát tudja befolyásolni, ahol az idei éves cél, hogy 14 százalékkal bővüljön a frissen kihelyezett kölcsönök értéke. Az alapráta csökkentésével viszont közvetlenül hat a hitelkeresleti oldalra is, ami sokkal drasztikusabb gazdasági beavatkozásnak számít. Ezért is lepődtek meg a piaci elemzők, mivel eddig inkább arra lehetett számítani, hogy Kína lassulása könnyen menedzselhető, a jegybank pedig drasztikus lépésekre egyelőre nem szánja rá magát.
A kérdés azért is érdekes, mert a hét végén tesznek közzé egy sor makrogazdasági adatot, például a legfrissebb ipari termelési és kiskereskedelmi adatokat. Az elemzők egy része eddig úgy gondolta, hogy az adatok a lassulás ütemének mérséklődését mutathatják, és Kína talán padlót fog a második negyedévben, ám a mostani lépés inkább azt sejteti, hogy nem lesznek jók a számok. A Reuters legfrissebb felmérése szerint a piaci szereplők 7,9 százalékos második negyedéves növekedésre számítanak, szemben az első negyedéves 8,1 százalékkal. Az egész évre a konszenzus 8,2 százalékos ütemet jósol, ami jóval optimistább a kormány hivatalos 7,5 százalékos előrejelzésénél.
