Megszavazta az Európai Parlament az Európai Bizottság javaslatát a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről, bár annak néhány részletelemét módosították. A bizottsági tervezet évi 80 milliárd euró bevételt remél a \"Tobin\" névre keresztelt, pénzügyi csereműveletek után szedett adónemből, amelyet akkor is beszednének, ha európai értékpapírral nem európai kereskedők üzletelnek. A bevezetés ugyanakkor még közel sem biztos, mivel azt minden egyes uniós tagországnak ratifikálnia kellene, márpedig többen − így Svédország és az Egyesült Királyság − is jelezték, hogy nem támogatják az ötletet. A módosítások között szerepelt például, hogy az európai nyugdíjalapok mentesülnének az adófizetéstől.
Jelenlegi formájában a terhet nem szükséges mind a 27 országban bevezetni, arról külön-külön is dönthetnek a tagállamok. Korábban Németország és Dánia jelezte, hogy amennyiben zöld jelzést kap a bizottsági indítvány, átültetik a javaslatot saját nemzeti joghatóságukba. Az adótervezet kritikusai szerint könnyebb lenne a tagállamokat rávenni, ha a befolyó összeg fölött nem kizárólag Brüsszel diszponálna, hanem a nemzeti költségvetések is haszonélvezői lehetnének a bevételi forrásnak. (A bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adó nem azonos a magyarországival, mivel az előbbit kizárólag befektetési ügyletek, például részvény- vagy devizaügyletek után szednék, míg a magyar változatot a bankok lakossági szolgáltatásai után szedi be a nemzeti hatóság.)
Eközben azok a tagállamok is saját javaslaton dolgoznak, amelyek elutasították a bizottsági javaslatot, így például Svédország. Néhány kritikus szerint nem szerencsés, ha a tagállamok teljesen eltérő szabályozásba kezdenek, mert akkor azt könnyebben ki tudják játszani a pénzügyi szolgáltatók, ráadásul sokkal bonyolultabb megállapítani, hogy melyik büdzsét illeti a bevételi elem.
