Kiábrándító külkereskedelmi adatokat publikáltak tegnap az Egyesült Államokban és Kínában is, mindkét helyen az eurózóna válsága hatott vissza a vártnál erősebben. Az USA-ban jelentősen befékezett az export, ami márciusban éves alapon csupán 2,9 százalékkal nőtt, miközben az import megtartotta 5 százalék fölötti bővülési ütemét, így a hiány 15 százalékkal, 52 milliárd dollárra emelkedett (az előző havi adatot viszont lefelé korrigálták, 45 milliárdos hiányra). Az elemzők ennél valamivel kisebb, 50 milliárd körüli deficitet jósoltak. Kínával szemben rendre nő a deficit: márciusban 21,7 milliárd dollárra, szemben az egy évvel ezelőtti 18 milliárddal. Ez részben a lankadó kínai fogyasztásnak köszönhető, ami miatt csökken az amerikai behozatal az ázsiai országba.
Kínában éppen a ritka gyenge importadatok miatt alakult ki áprilisban 18,4 milliárd dolláros többlet. Az import értéke összességében 0,3 százalékkal nőtt, miközben az export is lassult: 4,9 százalékra, elsősorban a legnagyobb kereskedelmi partner, az eurózóna gyengülő vásárlóereje miatt. Márciusban még 5 százalékot is meghaladta az import növekedési dinamikája, az export pedig 8-10 százalékokkal bővült. Az áprilisi adatok ezért meglepték az elemzőket, akik közül többen azt hangsúlyozták, hogy ez valószínűleg a pekingi vezetést is váratlanul érhette. Legalábbis Ven Csia-pao kormányfő pár héttel ezelőtt még a külkereskedelmi dinamika helyreállásáról beszélt.
Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy különösen a belső felhasználásra szánt termékek importja esett vissza Kínában, ahol várhatóan a fogyasztási és beruházási aktivitás lassulására kell felkészülni. A Bank of America szerint azért nem tragikus a kínai külkeradat, mert azt az árfolyamhatás torzította. Tavaly áprilishoz képest a nyersanyagok ára jelentősen mérséklődött, így például a vasércimport értéke 5 százalékkal esett vissza, miközben a behozatal volumene 9 százalékkal bővült.
