Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várt 210 ezer helyett még jobban, 227 ezer fővel bővült a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma februárban az Egyesült Államokban − derült ki pénteken a nagy felhajtással várt hivatalos havi munkaerő-piaci adatokból. Ezzel a munkanélküliségi ráta a lakosság növekedése miatt változatlanul 8,3 százalék maradt, ám elemzők szerint megnyugtató az adat, hiszen megerősíti az amerikai gazdaság lassú, de biztos fellendülésével kapcsolatos konszenzust. Különösen kedvezővé teszi az adatot, hogy a korábbi hónapokat is jelentősen felfelé módosították (a januárit 243 ezerről 284 ezerre, a tavaly decemberit pedig 203 ezerről 223 ezerre), pedig sokan attól tartottak, hogy az elmúlt hónapok váratlan javulása után utólag rontanak majd az adatokon. A foglalkoztatottság hosszú csökkenés után először javult (63,7 százalékról 63,9 százalékra), egyedül az építőiparban esett a munkahelyek száma.
Bár a változás pozitív iránya egyértelműnek tűnik, ám a közgazdászok egy része továbbra is fenntartással kezeli az amerikai munkaerőpiacot. Az alulfoglalkoztatottság (az U6 mutató, amelybe a regisztrált munkanélkülieken kívül a jobb híján részmunkaidőben dolgozók és a munkakeresést csalódottan feladók is beletartoznak) továbbra is eléri a 23,5 millió főt, tehát 15 százalék körül van. Az utóbbi hónapok foglalkoztatásnövekedése pedig elsősorban a legalsó jövedelmi sávban volt erős − erre utal, hogy a bérek mindössze 1,9 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbiakat, elmaradva az inflációtól is −, tehát a jövedelmi egyenlőtlenség nem csökken és a fogyasztói kereslet sem erősödik jelentősen.
Váratlan csalódást okozott viszont az amerikai gazdaság egyik leggyengébb pontjának tartott külkereskedelmi mérleg januárban: a decemberi 50,4 milliárd dollár után − a várt 49 milliárd dollár helyett − minden elemzői becslésnél magasabbra, 4,3 százalékkal, 52,6 milliárd dollárra ugrott. Ez több mint három éve a legrosszabb havi adat, és ha az utóbbi három hónap teljesítményét vesszük, akkor húsz éve a leggyorsabb romlást láthatjuk: 9,4 milliárd dollárral nőtt a külkereskedelmi egyenleg hiánya. A romlás mögött elsősorban a januárban 2,1 százalékkal, 223,4 milliárd dollárra emelkedő import áll; ezen belül is főleg a tőkejavak és a kőolaj behozatala élénkült, de az amerikai fogyasztók többet költöttek importált autókra is.
Az export ugyanakkor 1,4 százalékkal, 180,8 milliárd dollárra emelkedett, ami elemzők szerint a külső piacok állapotát tekintve nem is rossz eredmény, és az is optimizmusra ad okot, hogy a kőolaj nélkül számolt külkereskedelmi hiány 22,9 milliárd dollárra esett az előző havi 23,2 milliárd után. Márciusra a megfigyelők az olajár-emelkedés miatt már jobb adat várnak, az első negyedéves GDP-adatra adott várakozást azonban több bank elemzője lerontotta a külkereskedelmi hiány miatt (a Goldman Sachs például már 1,8 százalékos annualizált növekedést vár az év első három hónapjától).
